Keress rá egy fogalomra, vagy válassz tételt és résztémát. A kérdésre kattintva megnyílik a tanulóválasz. A tisztázandó részletek a válasz mellett olvashatók.
A bővített válaszokat érdemes újra átnézni; a korábbi jelöléseid megmaradnak.
Rövid önellenőrzés
40 külön gyakorlófeladat a tanulóválaszokhoz. Öt vagy tíz kérdés, a választásodat magyarázó indoklással. A kör eredménye nem vizsgaminősítés; a szóbeli tételek átnézési jelölését nem módosítja.
A gyakorlókör csak ezen a megnyitott lapon él. Újratöltéskor elölről indul. Az olvasóhoz vezető hivatkozások használata közben a megkezdett köröd megmarad.
136 részkérdés · 20 tétel
Nincs ilyen találat. Töröld a szűrőket, vagy próbálj rövidebb kifejezést.
Csőismereti alapfogalmak és a kapcsolódó gépészeti, munkavédelmi témák. Az általános fogalmak és a típusspecifikus bemutatás külön kezelendők. A külön jelölt jogszabályi kiegészítésnél a vizsgált időállapot is látható.
9 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Mi a sörétes fegyvercső rendeltetése, és mely fő egységek szerepelnek a tanult felosztásban?
A cső befogadja a lőszert és megvezeti a sörétrajt. A billenőcsövű sörétes fegyver tanult felosztásában négy csoport szerepel: a cső vagy csövek; a zárszerkezet; a lakatszerkezet; valamint a fa részek, vagyis az előagy és a tusa. Az előagy és a tusa ebben a felosztásban egy közös csoporthoz tartozik.
Általános fegyverismeret. A konkrét Merkel-47E kivitel teljes műszaki bemutatását nem helyettesíti.
Mely fogalmak tartoznak a forrasztás témájához a központi programban?
A központi program a lágyforrasztás és a keményforrasztás lényegét, az adhézió fogalmát, a forrasztandó felület előkészítését, valamint az anyagok, segédanyagok és alkalmazási területek ismeretét sorolja fel. Külön említi a savas és savmentes dezoxidáló szereket. Ezek kapcsolódó tanulási fogalmak; a szöveg nem ad a Merkel-47E csőkötegére alkalmazható technológiai utasítást.
A leírt feladatok közé tartozik a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása és betartatása, a biztonságos munkaterület kialakítása, valamint a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére és tárolására vonatkozó szabályok követése. A program az események kivizsgálásában való együttműködést, a tűz jelzését és a mentésben való részvételt is felsorolja.
A központi program a munkavédelmi szabályzatot, a kezelési és karbantartási utasításokat, valamint a biztonsági adatlapot nevezi meg.
Kapcsolódó nyilvántartási és értékelési témaként a balesetek ügyvitele, a kockázatelemzés és a kockázatértékelés szerepel. Ezeket érdemes külön felidézni a dokumentumok neveitől. A felsorolás kitöltött mintadokumentumot nem tartalmaz.
Gyakori tévedés: A dokumentum neve és a hozzá kapcsolódó feladat két külön tanulási szempont.
A dupla elrendezésnél a két cső egymás mellett, a bock elrendezésnél egymás felett helyezkedik el. A drilling háromcsövű, a vierling négycsövű kialakítás. A csövek száma és térbeli elrendezése külön jellemző; a megnevezésekből önmagukban nem következik minden cső kalibere.
Gyakori tévedés: A három- vagy négycsövű megnevezésből nem állapítható meg az összes cső azonos kalibere.
A megnevezések általános elrendezési példák. Egy konkrét fegyver engedélyezési besorolását és csőanyagát nem határozzák meg.
Mely elemeket nevez meg a sörétes cső tanult felosztása?
A felosztás a csőtorkolat felőli szűkítést (choke), a hengeres szakaszt, az átmeneti kúpot, a töltényűrt és a csőkampót nevezi meg. Ezek általános felismerési megnevezések. A csőkampó a kapcsolódó külső elem, a többi megnevezés a cső belső kialakításának egy-egy részét jelöli.
A felsorolás nem méretezett típusrajz, és nem ad megmunkálási vagy javítási eljárást.
Ugyanazt jelenti a sörétes kaliber száma és a sörétszem mérete?
Két külön adatról van szó. A sörétes kaliber hagyományos száma az egy angol font tiszta ólomból kiönthető, a csőfurat átmérőjével azonos átmérőjű golyók számából ered. A sörétszem mérete az egyes szemek átmérője. A kaliber számozásában a nagyobb szám kisebb csőátmérőnek felel meg.
Gyakori tévedés: A 12-es sörétes kaliber nem 12 mm-es sörétszemet jelent.
A válasz a jelölések értelmezését adja; lőszer-összeférhetőséget vagy választást nem határoz meg.
A 16 a hagyományos sörétes kaliberjel. A 70 a milliméterben megadott töltényűr-hosszhoz, illetve a töltényhüvely teljes, nyitott hosszához kapcsolódó jelölés. A két szám eltérő jellemzőt fejez ki: a kaliberszámot és egy hosszméretet.
Gyakori tévedés: A második számot ne keverd a sörétszem átmérőjével.
Jelölésismereti példa; egy adott fegyverhez használható lőszert önmagában nem választ ki.
Mi a munkavédelem két fő szakmai területe és tágabb jelentése?
A munkavédelem a szervezett munkavégzés munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelményeit, a hozzájuk tartozó jogi, szervezési és intézményi előírásokat, valamint végrehajtásukat foglalja össze. A munkaegészségügy része a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy.
Külön jogszabályi kiegészítés; a teljes gyakorlati vizsgafeleletet nem helyettesíti.
Külön jogszabályi kiegészítés · vizsgált időállapot: 2026-01-01 · ellenőrzés: 2026-09-15. Az archív tanári szöveg változatlan.
Az általános csőismereti kiegészítés elkészült, a Merkel-47E saját csőjellemzői és a személyes bemutatás külön forrást, illetve oktatói ellenőrzést igényelnek.
A munkavédelem alapfogalmához külön jogszabályi kiegészítés készült. A teljes szóbeli felelet, a szakterületi példák és a végrehajtási szabályok további kidolgozást igényelnek.
A tanári forrás „1993. évi CXC.” megjelölését az eredeti szövegben megőriztük. A külön jogszabályi kiegészítés az 1993. évi XCIII. törvényhez kapcsolódik.
A fegyvercsőhöz kapcsolódó forrasztási műveletekből nem készült végrehajtási útmutató.
A hiánylista szerkesztői megjegyzés. Az eredeti kérdés és tanári vázlat változatlanul olvasható.
A részek között a csőfar, a töltényűr, az átmeneti kúp és a huzagolt rész szerepel. A huzagolás leírásához a huzagszámot, a csavarzatszöget és a csavarzathosszt, továbbá az ormózat és a barázda jellemzőit sorolja fel. Az ormózatnál a magasság és a szélesség, a barázdánál a mélység és a szélesség szerepel. Így a részek megnevezése és a geometriai jellemzés külön felidézhető.
A menet származtatását a henger palástjára csavart lejtővel szemlélteti; ehhez a csavarvonal és a menetemelkedés fogalmát kapcsolja. Éles, metrikus és a forrás írásmódja szerinti „Withworth” menetet említ. A készítési eljárások nevei: menetesztergálás, menetmetszés és menetfúrás. A szilárdsági osztály külön kulcsszóként szerepel. A felsorolás fogalmi áttekintés, nem menetkészítési munkautasítás.
A tanári vázlat balesetet, munkabalesetet, üzemi balesetet, kvázi balesetet és súlyos balesetet sorol fel.
A bekövetkezés tárgyalásához a veszélyforrás, a veszélyhelyzet és a közvetlen, kiváltó ok fogalmait kapcsolja. Az első felsorolás megnevezéseket ad; a második a bekövetkezés vizsgálatát tagolja. A felsorolás önmagában nem tartalmazza valamennyi megnevezés jogi definícióját.
Gyakori tévedés: A kategóriák felsorolásából a köztük lévő teljes jogi viszony nem állapítható meg.
A kategóriák teljes jogi definíciója, egymáshoz való viszonya és az eljárási következmények a megjelölt oldalon nincsenek kifejtve.
A vázlat az élet- és vagyonmentést, a bejelentést, a helyszínbiztosítást, a kivizsgálást és a baleseti jegyzőkönyvet nevezi meg. A munkavédelmi szaktevékenység is kapcsolódó fogalom.
Az eredeti kérdés a kivizsgálás részletezését ezen a ponton kizárja. Ezért itt a feladatkörök áttekintése a cél; a szöveg nem ad teljes eljárási rendet, felelősi jegyzéket vagy határidőket.
Gyakori tévedés: A kulcsszólista sorrendje nem tekinthető önálló mentési vagy intézkedési utasításnak.
A golyós fegyver csövének leírásában a töltényűrhöz, másik megnevezéssel kamrához, a lőszer befogadása kapcsolódik. A huzagolt csőfurathoz a lövedék megvezetését rendeli a szöveg. A 2016-os tétel ezeken túl a csőgeometria saját megnevezéseit is kéri, például a csavarzatszöget és az ormózat jellemzőit.
Általános rendeltetési leírás. A Mauser M98 konkrét csőméreteit és a kért gyártási ismereteket nem helyettesíti.
A csőben spirálisan futó ormok és barázdák a lövedék forgómozgásához kapcsolódnak. A tananyag ezt a forgást a stabil iránytartó repüléssel hozza összefüggésbe. A huzagolás fogalma a cső belső kialakítására utal; a jellemzése külön témakör a teljes fegyver szerkezeti felosztásától.
Elvi áttekintés; huzagméretet, gyártási eljárást és átalakítási ajánlást nem ad.
Az itt használt alapfelosztásban a belső ballisztika a fegyvercsőben zajló jelenségekkel és a lövedék ottani mozgásával foglalkozik. A külső ballisztika a csövet elhagyó lövedék mozgását és az azt befolyásoló hatásokat tárgyalja. A két elnevezés a vizsgált folyamat különböző szakaszaira utal.
Gyakori tévedés: A külső ballisztikát ne azonosítsd a becsapódás után a célközegben lejátszódó folyamatokkal.
A történeti forrás alapfelosztása; a torkolat környezetének részletes szakaszolását nem dolgozza ki.
A kezdősebesség a lövedék csőtorkolatnál értelmezett mozgási sebessége. A megnevezéshez a mérési hely is hozzátartozik: egy későbbi röppályapontban megadott sebesség más adat. A fogalom meghatározása nem jelenti azt, hogy minden fegyver és lőszer kezdősebessége megegyezik.
Gyakori tévedés: A kezdősebesség helye a csőtorkolat, nem egy tetszőleges mérési távolság.
A légüres térre felállított egyszerű modellben a gravitáció hatásával számolunk, a levegő akadályozó hatását elhagyjuk. A levegőben a gravitáció mellett légellenállás is hat, ezért a pálya eltér az egyszerű modell görbéjétől. A két helyzetet a tananyag külön tárgyalja. A modell feltételeit a valóságos pályával való összehasonlításkor is meg kell nevezni.
Gyakori tévedés: Egy egyszerű modell eredménye a feltételeinek vizsgálata nélkül nem vihető át a valós helyzetre.
Fogalmi összehasonlítás; célzási korrekciót vagy lőtávolság-számítást nem ad.
Mi kell még a teljes felelethez?
A baleseti kategóriák teljes jogi definíciója és az egyes felelősök, határidők külön tananyagot igényelnek.
A cső geometriai adatainak mérési és megmunkálási műveletei nem részei a szerkesztett tanulóválasznak.
A hiánylista szerkesztői megjegyzés. Az eredeti kérdés és tanári vázlat változatlanul olvasható.
3. Blaser R8, reteszkötések és hegesztési biztonság
A Blaser R8 forrásbeli besorolását külön kezeljük a gépészeti reteszkötések általános témájától. A hegesztésnél a biztonsági kérdés szerkezete dolgozható fel.
5 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Hogyan sorolja be a Blaser R8-at a tanári példány?
A tanári példány ismétlő puskaként nevezi meg a Blaser R8-at, zárszerkezetét egyenes húzású, radiál reteszelésű tolózárként írja le. Szekrénytárat és változó lőszerkapacitást említ. A helyretoló szerkezetnél a „manuális (nincs)” megjelölést használja. Ezek a vizsgaforrás rövid típussajátosságai; a megnevezésekből nem következik kezelési vagy szerelési műveletsor.
A kérdés a cső-, zár-, elsütő-, adogató-, helyretoló-, irányzék-, tok-, tusa- és biztosítószerkezet jellemzését sorolja fel. A tanári kulcsszavak e csoportokhoz rendelnek rövid jellemzőket. A feleletben ezért ugyanaz a kilenc nézőpont követhető, miközben a felsorolás és a működés részletes ismertetése külön követelmény marad.
A tanári vázlat a súrlódás, a forgatónyomaték és az alakzárás fogalmát, továbbá a tengelyirányban eltolható reteszt, a siklóreteszt, a merev kötést és az íves reteszt sorolja fel. A külön központi program a reteszkötést az alakzáró kötések között helyezi el. Ezt a gépészeti csoportosítást a programból származó kiegészítésként kezeljük; a felsorolást nem alakítjuk át a puska zárjának szerelési leírásává.
A vázlat a hegesztési tevékenység előkészítését, végzését és a munka utáni tevékenységeket külön nevezi meg. A Hegesztési Biztonsági Szabályzatot és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatot hivatkozási témaként hozza fel. A felelet ezek mentén rendezhető, de a tanári oldal nem sorolja fel az egyes szakaszok részletes előírásait, és nem ad kidolgozott szakmai példát.
A forrás jogszabályhivatkozásainak aktualitása és pontos azonosítása nincs ellenőrizve.
Az alakzáró kötések között retesz-, csapszeg-, axiális helyzetbiztosító és bordáskötés szerepel. Az erőzáró kötések felsorolása ék-, kúp-, sajtolásos-, rugalmasbetétes és szorítókötést tartalmaz. A program e csoportoknál a jellemzőket, tűréseket, illesztéseket és ábrázolásukat is tananyagtémaként nevezi meg.
A csoportosítás általános gépészetre vonatkozik. A Blaser zárjának alkatrészkapcsolatait nem rendeli ezekhez a példákhoz.
A tétel a lángrejtő, a csőcsavar, a csőszájfék, a kompenzátor, a csőrátétként megnevezett csőszűkítő, a csőtoldat és a hangtompító rendeltetésének ismertetését kéri. A tanári oldal rövid funkciókulcsszavakat ad, de ezekhez nem közöl minden szerelvényre külön, egyértelműen párosított magyarázatot. A lista itt fogalmi tájékozódásra szolgál.
A hiányos funkciópárosításokat nem egészítettük ki találgatással. Szerelési és átalakítási útmutató nem készült.
A vázlat az erővel záródó és az alakkal záródó csavarbiztosítások bemutatását külön kéri. A tanári kulcsszavak a menethez, az anya csavarhoz rögzítéséhez és az elfordulás megakadályozásához kapcsolódnak. A feleletben a két fő csoportot és a példákat érdemes külön rendezni; az egyes példák teljes csoportonkénti besorolását a tanári lista nem bontja ki.
A tanári lista rugós alátétet, hullámos alátétet, belső és külső fogazást, ellenanyát, biztosítólemezt, sasszeget és ragasztást sorol fel. A felfekvő felület kapcsolódó fogalomként szerepel mellettük. A felsorolás a tanulást segíti; ezen a helyen a forrás nem ad méretezést, meghúzási adatokat vagy konkrét fegyverhez rendelt kiválasztási utasítást.
A felsorolás fizikai veszélyforrásokat, veszélyes anyagokat, biológiai veszélyforrásokat, továbbá fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezőket különít el.
A tétel a csoportokhoz szakmai példákat és megelőző megoldásokat is kér. Ezek részletes kidolgozása a tanári oldalon nem szerepel; a csoportnevek felidézése a felelet egyik része.
Gyakori tévedés: A veszélyforrás megnevezése még nem adja meg a kockázat mértékét.
Az irányzékok csoportosítása és a kötéstani alapfogalmak elkülöníthetők a személyes bemutatástól. A baleseti jegyzőkönyv témája külön dokumentációs feladat.
11 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Mi az irányzékszerkezet rendeltetése, és milyen fő fajtákat említ a tanári példány?
A tanári példány az irányzás elősegítését nevezi meg rendeltetésként. A fő csoportok a mechanikus, az optikai és az elektronoptikai irányzékok. A tétel a mechanikus változatokra tér ki részletesebben, ezért a fő felosztás után azok elnevezéseit és a kért bemutatási szempontokat kell külön felidézni.
A tanári kulcsszavak zárt és nyílt irányzékokat, valamint tömbirányzékot, csapó irányzékot, lapirányzékot, billenő irányzékot és keretirányzékot sorolnak fel. A kérdés a felépítést, működést és jellemző alkalmazást is kéri, ezekhez azonban a megjelölt oldal nem közöl teljes leírást vagy összehasonlító ábrát.
A kulcsszólista egymásba helyezett alkatrészeket, fedést, tapadási súrlódást és súrlódási erőt említ. A tanulóválasz e fogalmak felismerésére és rendszerezésére szorítkozik. A tételben külön kért technológiai bemutatás és a fegyver irányzékának rögzítése nem azonos a fogalmak felsorolásával, és nem értékelhető ebből az online válaszból.
A feleletnek a jegyzőkönyv fogalmára, tartalmi és formai követelményeire, valamint kitöltésének, megőrzésének és továbbításának szabályaira kell kitérnie. A tanári példány az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet mellékleteit nevezi meg forráshelyként. Kitöltött jegyzőkönyvet vagy a mezők részletes leírását ezen az oldalon nem adja meg.
Az archív hivatkozás nem helyettesíti az alkalmazandó nyomtatvány és eljárási szabály ellenőrzését.
A központi program a nemoldható finommechanikai kötések példái között sorolja fel a szegecs-, zsugor- és ragasztott kötéseket. Az 5. tétel tanári vázlata a zsugorkötéshez egymásba helyezett alkatrészeket, fedést, tapadási súrlódást és súrlódási erőt kapcsol. A két forrásból így a tananyagbeli besorolás és a kapcsolódó fogalmi készlet állítható össze.
A forrás szerinti „nemoldható” besorolást tartjuk meg; ebből nem vezetünk le bontási eljárást vagy fegyverirányzék-szerelési technológiát.
A 8 a nagyítás mértékét, a 42 a tárgylencse átmérőjét jelöli milliméterben. A jelölés tehát nyolcszoros nagyítású, 42 mm-es objektívvel rendelkező távcsövet ír le. A nagyításnak és az átmérőnek eltérő a jelentése; a második számhoz mértékegység tartozik.
Gyakori tévedés: A 42 nem a nagyítás második fokozata és nem a látómező.
Az objektív a tárgylencse, az okulár a szemlencse. A tananyag a nagyítást az objektív és az okulár fókusztávolságának hányadosával kapcsolja össze. A két lencserész megnevezése ezért fontos a távcső optikai jellemzőinek értelmezéséhez.
Gyakori tévedés: Ne cseréld fel a neveket: az objektív a tárgylencse, az okulár a szemlencse.
Mit jelent a kilépő pupilla átmérője, és hogyan számítható ki?
A kilépő pupilla átmérője a szemlencsén keresztül kilépő fénynyaláb átmérőjét jelenti. A tananyagban d = D/N: az objektív milliméterben megadott átmérőjét osztjuk a nagyítással. Az eredmény szintén milliméterben értelmezett átmérő.
Gyakori tévedés: A kilépő pupilla és a szem saját pupillája külön fogalom.
A d = D/N összefüggésbe behelyettesítve 42 mm / 8 = 5,25 mm. Ez az optikai jelölésből számított átmérő. A példa egy képlet alkalmazását mutatja, a távcső teljes képminőségét nem értékeli.
Gyakori tévedés: Az osztás eredményénél a millimétert is meg kell tartani.
Saját számítás a forrás képletével; a két bemenő adatból képminőségi rangsort nem állítunk fel.
Mit mutat a relatív fényerő, és mit nem lehet belőle önmagában eldönteni?
A tananyag a relatív fényerőt a kilépő pupilla milliméterben megadott átmérőjének számértékéből számítja: F = d². Külön jelzi, hogy ez elméleti érték, amely eltér a szem által érzékelt tényleges fényerőtől. A szem pupillanyílása korlátozza a hasznosítható fénynyalábot, ezért a számérték önmagában nem teljes használhatósági ítélet.
Gyakori tévedés: A nagyobb számított relatív fényerőt ne kezeld automatikusan ugyanakkora érzékelt fényességnövekedésként.
Összehasonlítható két méterben megadott látómező a távolság ismerete nélkül?
Közvetlen összehasonlításhoz azonos vonatkoztatási távolság szükséges. A méterben megadott látómező az adott távolságban látható terület szélességét vagy átmérőjét fejezi ki.
A vizsgált tananyag a messzelátónál 1000 méteres, a céltávcsőnél 100 méteres megadást használ. A szélesség mellett ezért a távolságot is olvasd el.
Gyakori tévedés: A nagyobb számszerű szélesség eltérő vonatkoztatási távolságnál önmagában nem bizonyít nagyobb látómezőt.
A forrás megadási szokásait ismerteti; minden gyártó minden adatlapjára kötelező jelölést nem állapít meg.
Mi kell még a teljes felelethez?
A kötés létesítésének gyakorlata és az irányzék rögzítése személyes szakmai oktatási feladat marad.
A jegyzőkönyv teljes mintája és az aktuális ügyviteli szabályok nincsenek kidolgozva.
A hiánylista szerkesztői megjegyzés. Az eredeti kérdés és tanári vázlat változatlanul olvasható.
6. R-78 pisztoly, csapszegkötés és kockázatértékelés
A típus rövid besorolása, a csapszegkötés fogalmai és a kockázatértékelési feladat külön részkérdésként tanulhatók. A külön jelölt jogszabályi kiegészítésnél a vizsgált időállapot is látható.
7 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Milyen rövid típusjellemzést ad a tanári vázlat az R-78 pisztolyról?
Az R-78-at szabadon hátrasikló tömegzáras rendszerű pisztolyként jellemzi. A felsorolás cserélhető szekrénytárat, rugós helyretoló szerkezetet és mechanikus, nyílt tömbirányzékot említ. A tanári szöveg a típussajátosságok rövid felidézését támogatja; a működési folyamat és a biztosítás részletes ismertetését önmagában nem dolgozza ki.
A tanári lista a rögzítést, az illesztést és a központosítást, valamint az elmozdulást megakadályozó összekötést kapcsolja a csapszegkötéshez. Mozgó kötést és laza illesztést is említ. A feleletben ezért a rögzítés célját és a kapcsolat megengedett mozgását külön kell áttekinteni. A rajzos bemutatás önálló része az eredeti feladatnak.
A lista nem rendeli minden fogalomhoz a konkrét alkatrészkapcsolatot, és nem közöl kész szerelési rajzot.
A forrás az oldalirányú játékot, a megszorulást és a tengelyirányú rögzítést nevezi meg. A listában szabvány, sasszegfurat és közrefogás is szerepel. Ezek ellenőrzési és fogalmi szempontok; a vázlat nem ad konkrét alkatrészre méretet, illesztési értéket vagy kész szerelési rajzot.
A tétel a kockázatértékelés fogalmát, szükségességét, folyamatát, követelményeit és dokumentálását kéri, egy saját szakterületről vett feladaton keresztül. A tanári kulcsszavak a kockázatot, a kockázatértékelést és a munkavédelmi szaktevékenységet nevezik meg. A felelet vázlata tehát azonosítható, de a konkrét értékelési módszer és a kidolgozott példa hiányzik.
A forrás nem ad pontozótáblát, kockázati képletet vagy elfogadhatósági küszöböt.
Az általános leírás szerint a helyretoló rugó vagy szerkezet feladata a hátrasiklott szán előretolása. A szöveg a Walther-típusú, merevcsövű fegyvereknél a csőre húzott rugót említi, más típusoknál helyretoló szerkezet megnevezést használ. Az R-78 tanári vázlatában a helyretolószerkezet „rugós” jelöléssel szerepel.
A feladat általános működési ismeret. Az R-78 rugójának méretére, kiválasztására, cseréjére vagy beállítására nem ad adatot.
Mely öt fő részt különíti el az öntöltő pisztoly általános leírása?
A kiegészítő anyag csövet, szánt, tokot, helyretoló rugót vagy szerkezetet, valamint tárat sorol fel. Az oldal kifejezetten jelzi, hogy itt a fő részekről beszél. A 2016-os típusbemutatás szerkezeti egységeket felsoroló vázlatát ez az általános felosztás segíti értelmezni.
A fő részek tananyagbeli felosztása nem aktuális jogi fődarabjegyzék, és nem alkatrészcserélhetőségi lista.
Mi a különbség a veszélyforrás és a kockázat között?
A veszélyforrás a munkával összefüggő, veszélyt vagy ártalmat jelentő tényező. A kockázat a veszélyhelyzetben bekövetkező sérülés vagy egészségkárosodás valószínűségét és súlyosságát együtt fejezi ki. A veszélyforrás azonosítása és a kockázat értékelése külön kérdés.
Külön jogszabályi kiegészítés; a teljes gyakorlati vizsgafeleletet nem helyettesíti.
Külön jogszabályi kiegészítés · vizsgált időállapot: 2026-01-01 · ellenőrzés: 2026-09-15. Az archív tanári szöveg változatlan.
A 96M P9RC-t a tankönyv reteszelt csövű pisztolyként írja le. Ez támpontot ad a 2016-os tanári vázlatban együtt szereplő „rövid csőhátrasiklásos” és „tömeg” megnevezések értékeléséhez. A tanulóválasz a reteszelt jellegre támaszkodik; az eredeti tanári szöveget változatlanul, külön őrizzük meg.
Gyakori tévedés: Az egymás mellett szereplő eltérő szavakat ne tanuld meg két egyaránt igaz típusadatként.
A két forrás eltérését szerkesztői összevetés rögzíti. A felelet nem minősül a vizsgaszervező hivatalos helyesbítésének.
A tanári lista hatlap-, négylap-, hengeres-, süllyesztett-, lencse-, szárnyas- és rovátkolt csavarfejet nevez meg. A kérdés a fejformákhoz tartozó szerszámokat is kéri. A névsort a forrásból fel lehet idézni, a szerszámok teljes párosítását és a rajzi bemutatást azonban a tanári oldal nem dolgozza ki.
A csavarkötés tárgyalásához az előfeszítő erő, a húzófeszültség, a magszelvény felülete, a szakítószilárdság és a folyáshatár kulcsszavai tartoznak. A lazulás és az elfordulás elleni biztosítás külön témaként szerepel. A lista az ismertetendő fogalmakat adja meg; a kapcsolatukat levezető képlet vagy számszerű méretezés nem szerepel benne.
A felsorolt kóroki tényezők fizikai, kémiai, biológiai és pszichológiai-ergonómiai csoportba tartoznak. A kapcsolódó expozíciós fogalmak az expozíció, a fokozott expozíció és a határérték. Az eredeti tétel a foglalkozási megbetegedés kialakulásának, bejelentésének és kivizsgálásának bemutatását, valamint szakmai példákat is kér.
A csoportokhoz ezen az oldalon nincs részletes egészségügyi meghatározás, számszerű határérték vagy kidolgozott kivizsgálási eljárás.
A tok összefogja a pisztoly fő részeit. Az általános leírás az elsütőszerkezetet a tokban helyezi el, a vezetősíneket pedig a szán mozgásához kapcsolja. Ez az általános szerkezeti szerep a fő részek rendszerezését segíti.
Általános szerkezeti feladat. A P9RC reteszelésével kapcsolatos forrás-összevetést a tétel első részkérdése mutatja be.
Mely szerkezeti jelzőkkel mutatja be a tankönyv a 96M P9RC-t?
A tankönyv reteszelt csövű, külső kakasos, revolverező elsütőszerkezetű és repülő ütőszegű pisztolyként jellemzi. A biztosítót a szánba épített forgó biztosítóként nevezi meg. A jelzők a fegyver különböző szerkezeti egységeire vonatkoznak; együtt adják a rövid típusképet.
A 2010-es tankönyv leírása. A felsorolás szerkezeti ismeret, nem használati vagy szerelési utasítás.
A műszaki táblázat 9×19 mm Parabellum lőszert nevez meg, az űrméret sorában pedig 9 mm szerepel. A teljes típusjelölés több információt hordoz a puszta átmérőnél, ezért a tanulásban a két adatot külön kell felismerni.
Gyakori tévedés: A puszta „9 mm” megnevezést ne tekintsd az összes 9 mm-es lőszer azonosságának.
A tankönyv típusadatát idézi fel; konkrét fegyverpéldány lőszer-összeférhetőségét nem tanúsítja.
A P9RC reteszelt jellegét a tankönyvi leírás alátámasztja; a teljes típusspecifikus bemutatáshoz és a gyakorlati feladathoz további oktatói ellenőrzés szükséges.
A foglalkozási megbetegedések definíciójához, határértékeihez és eljárásrendjéhez külön szakanyag szükséges.
A hiánylista szerkesztői megjegyzés. Az eredeti kérdés és tanári vázlat változatlanul olvasható.
8. PKM géppuska, szegecskötések és munkavédelmi kötelezettségek
A fegyver besorolásától elkülönítve dolgozható fel a szegecsek névjegyzéke és a munkavédelmi felelősség dokumentációs oldala. A külön jelölt jogszabályi kiegészítésnél a vizsgált időállapot is látható.
7 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Milyen rendszertani jellemzőket közöl a PKM-ről a tanári példány?
A tanári példány a PKM-et hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos rendszerként írja le, forgó zárszerkezettel. A kérdés géppuskaként nevezi meg. Az egyes szerkezeti egységek jellemzése és a működés bemutatása külön feladatrész; az itt adott válasz a forrás rendszertani megnevezéseit foglalja össze, működtetési részletek nélkül.
A tanári lista átlapolt és hevederes kötést, valamint egynyírású és kétnyírású szegecset említ. A nyersszegecs fogalmát és a ráhagyást is külön megnevezi. A kapcsolódási forma, a nyírás szerinti megjelölés és a nyers alkatrész fogalma külön tanulási szempontként rendezhető.
A tanári vázlat félgömbfejű, lencsefejű és süllyesztett fejű szegecseket sorol fel. Az eredeti tétel a szegecskötések rajzi ábrázolását és a szabványos szegecsek bemutatását is kéri. A fejformák felsorolása a forrásból megválaszolható; a kötések elkészítésének technológiai részleteit ez a tanulóválasz nem tartalmazza.
A tanári példány az írásbeli szabályozási kötelezettséget, a munkavédelmi érdekképviseletet és a munkavédelmi képviselőt nevezi meg. A kérdés ennél tágabban a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit kéri. A kiemelt fogalmak így a felelet részei, teljes jogosultság- és kötelezettségjegyzék a tanári listából nem állítható össze.
A jogok és kötelezettségek teljes felsorolása, illetve a jelenlegi jogi szabályok külön ellenőrzést igényelnek.
A központi program a gépkönyvet, a kezelési, szerelési és karbantartási utasításokat, a szabványokat és a táblázatokat nevezi meg információforrásként.
Külön ismeret a dokumentumok fajtája, felépítése és kitöltése. A mértékegységek használata és a mérési eredmények értékelése az ezekhez kapcsolódó feladatok között szerepel.
Gyakori tévedés: A dokumentumfajták ismerete önmagában nem helyettesíti az adott dokumentum tartalmának értelmezését.
A felsorolás dokumentumismereti háttér. Nem tartalmazza a PKM saját javítási utasítását vagy a munkajogi követelmények teljes felsorolását.
A követelmények megvalósítása a munkáltató felelőssége. Ezt a munkavállaló saját munkavédelmi kötelezettségei nem csökkentik. A munkáltatói feladatok teljesítésének költségeit és egyéb terheit a munkavállalóra áthárítani tilos.
Külön jogszabályi kiegészítés; a teljes gyakorlati vizsgafeleletet nem helyettesíti.
Külön jogszabályi kiegészítés · vizsgált időállapot: 2026-01-01 · ellenőrzés: 2026-09-15. Az archív tanári szöveg változatlan.
A kapcsolódó tananyag mechanikai, hőtechnikai, villamos, korróziós és technológiai tulajdonságokat különít el. Ezek mellett egyéb jellemzőket is említ. A felsorolás több szempontú anyagismeretet vár: a villamos tulajdonság és a korróziós tulajdonság külön vizsgálati terület.
Ezek tulajdonságcsoportok; egy konkrét anyaghoz tartozó mért érték vagy alkalmazhatósági döntés a felsorolásban nem szerepel.
Gyakori tévedés: Egy anyag neve és a tulajdonságainak csoportosítása eltérő információ. A megnevezésből a konkrét tulajdonságérték nem olvasható ki.
A forrás egy tételben nevezi meg az AKM-63 és AMD-65 típusokat. A rövid típussortól külön választottuk az egyéni védelemhez kapcsolódó tanulási kérdéseket. A külön jelölt jogszabályi kiegészítésnél a vizsgált időállapot is látható.
7 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Milyen rendszertani megjelölést használ az AKM-63 / AMD-65 tétel?
A tétel gépkarabélyként nevezi meg a fegyvert. A tanári sor hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos rendszert és forgózárat említ. A két típus együttes megnevezéséből önmagában nem következik, hogy minden alkatrészük vagy kivitelük azonos; a forrás ezen az oldalon nem ad részletes típus-összehasonlítást.
A vázlat a szegecselés fajtáit, a kötés rajzi ábrázolását és a szabványos szegecsek bemutatását sorolja fel a technológiai rész mellett. A tanári lista átlapolt és hevederes kötést, egynyírású és kétnyírású szegecset, továbbá félgömb-, lencse- és süllyesztett fejformát említ. A fogalmi felosztás és az ábra külön része a feleletnek.
A tanári vázlat a kollektív védelmet és az egyéni védőeszközt külön nevezi meg. A tétel az egyéni védőfelszerelés juttatási rendjét, alkalmazását, tisztítását és karbantartását is kéri.
A védelmi csoportok megnevezése és az eszközökkel kapcsolatos feladatok áttekintése ezért külön feleletrész. A tanári felsorolás a részletes juttatási szabályokat nem közli.
Gyakori tévedés: A védelem csoportjának megnevezése nem azonos a juttatási rend és a használati feladatok bemutatásával.
A tanári példány az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és az EK-típustanúsítványt sorolja fel az egyéni védőeszköz beszerzésénél. Ez a 2016-os forrás szóhasználata. A kérdés három szakmai példát is vár, de ezeket az oldal nem dolgozza ki. A dokumentumnevek történeti felidézése nem igazolja egy mai eszköz megfelelőségét.
A program munkabiztonsági szimbólumok, jelképek és színjelölések értelmezését nevezi meg. Emellett a munkabiztonsági eszközök és felszerelések használata is szerepel a szakmai készségek között. A tanulási feladat így a jelzések felismerésére és a védelmi eszközök ismeretére is kiterjed.
Konkrét jelzéstáblák és a színekhez rendelt teljes jelentésjegyzék ezen a forrásoldalon nincs megadva.
A két dokumentum eltérő típusmegnevezést használ: a tankönyv az AK-63D-t, a szóbeli tétel az AKM-63-at és zárójelben az AMD-65-öt nevezi meg. A tankönyv általános háttérként összevethető a tétellel. A konkrét típusadatok egyezését a megnevezések hasonlósága önmagában nem igazolja.
Gyakori tévedés: Egy hasonló nevű típus adatait ne emeld át ellenőrzés nélkül.
Szerkesztői forrás-összehasonlítás. A típusok közötti különbségek teljes műszaki jegyzékét ezekből a részletekből nem állítottuk össze.
A törvény a kollektív műszaki védelem elsőbbségét rögzíti az egyéni védelemmel szemben. Ez általános megelőzési elv; a konkrét munkahely szükséges védelmi megoldásait külön kell meghatározni.
Külön jogszabályi kiegészítés; a teljes gyakorlati vizsgafeleletet nem helyettesíti.
Külön jogszabályi kiegészítés · vizsgált időállapot: 2026-01-01 · ellenőrzés: 2026-09-15. Az archív tanári szöveg változatlan.
A tanári példány rövid gázdugattyú-hátrasiklásos rendszert és forgó zárszerkezetet említ. A tétel távcsöves puskaként nevezi meg az SZVD-t. A szerkezeti egységek külön jellemzése és a működés teljes bemutatása további feleletrész; a rövid rendszertani besorolás ezeket nem váltja ki.
A tanári felsorolásban a névleges méret, az alsó határméret és a felső határméret méretmegnevezésként szerepel. Ezek mellett külön a felső és alsó határeltérés, valamint a tűrésmező nagysága jelenik meg.
A vázlat a méretszóródást a gazdaságos gyártással és összeszereléssel kapcsolja össze. A megnevezések rendszerezése segíti a feleletet; a tanári oldal a teljes számítási levezetést nem adja meg.
Gyakori tévedés: A határméretet, a határeltérést és a tűrésmező nagyságát ne kezeld azonos megnevezésként.
A forrás nem közöl e fogalmakhoz teljes definíciósort, képletlevezetést vagy kidolgozott számpéldát.
A tanári példány laza, szilárd és átmeneti illesztéseket sorol fel, továbbá alaplyuk- és alapcsaprendszert említ. A jelölési témák közé a hosszméretek, a szögek és az ismétlődő elemek tűrésének megadása tartozik. A pontossági osztályok és a tűrésezetlen méretek pontossága is szerepel; az MSZ ISO 2768 hivatkozás a forrásban megadott azonosító.
Külön szempontot jelölnek. A tanári lista az általános megelőző, a tematikus, az ismétlődő és a soron kívüli oktatást az oktatás fajtái között sorolja fel.
Az elméleti és gyakorlati oktatás, a bemutatás és az esettanulmány a módszereknél szerepel. A tétel az érintettek és a dokumentálás ismertetését is kéri; ennek részletes szabályai a listából nem állapíthatók meg.
Gyakori tévedés: Egy oktatási fajta és egy alkalmazott módszer összevonása összekeveri a két felsorolást.
A program az egyenesség, a síklapúság, a derékszögesség, a párhuzamosság, az egytengelyűség és a körkörösség ellenőrzését és mérését nevezi meg.
Külön sorban található a körfutás és a tengely ütésének ellenőrzése, továbbá a felületi érdesség vizsgálata. A felsorolás a mérés tárgyait adja meg; kész mérési eljárást vagy megfelelőségi határértéket nem tartalmaz.
Gyakori tévedés: A jellemző neve és a méréséhez használt eszköz neve két külön adat.
A tananyag itt nem ad elfogadási tűréseket, fegyveralkatrészhez rendelt mérési értékeket vagy minősítési határértéket.
Külső felületek mérésénél és ellenőrzésénél tolómérő, talpas tolómérő, mikrométer és mérőóra szerepel.
Szögmérésnél mechanikai és optikai szögmérőt, valamint szinuszvonalzót említ. A digitális mérőeszközök és a mikroszkóp használata további mérési témaként jelenik meg. A forrás e felsorolásokkal témákat és eszközneveket kapcsol össze.
Gyakori tévedés: A felsorolás nem ad szabadon felcserélhető eszközökre vonatkozó kiválasztási szabályt.
A felsorolás eszközismeret. Konkrét mérési eljárás, beállítás, bizonytalanságszámítás vagy alkatrészminősítés nincs itt kidolgozva.
A központi program mérési dokumentumok és felvételi vázlatok készítését nevezi meg. Az elméleti rész a dokumentumok jelentőségét, fajtáit és tartalmát külön is felsorolja.
A mérési eredmények értékelése a szakmai ismeretek között szerepel. A dokumentálás és az eredmények értékelése így egyaránt része a tanulási feladatnak; kitöltött mérési lapot a hivatkozott rész nem ad.
Gyakori tévedés: A felvételi vázlat és a mérési dokumentum dokumentummegnevezés; a mérési eredmények értékelése feladat. A dokumentum elkészítése és az eredmények értékelése külön tevékenységként szerepel a programban.
A program nem ad kitöltött mérési jegyzőkönyvet. A megnevezett dokumentumtípusokhoz nem találunk benne teljes mezőlistát.
A tankönyvi meghatározás szerint a röppálya a lövedék súlypontjának útvonala a levegőben, a kirepülési ponttól a találkozási pontig. A megnevezés a mozgás pályáját írja le. A lövedék hossztengelyének pillanatnyi helyzete és a súlypont pályája eltérő vizsgálati szempont.
Gyakori tévedés: A röppálya meghatározásában a súlypont útvonaláról beszélünk.
Az alapleírás a gravitációt és a légellenállást emeli ki. A gravitáció a lefelé irányuló eltéréssel, a légellenállás a mozgást akadályozó hatással kapcsolódik a pálya alakulásához. A tananyag e két hatásból indul ki a röppálya magyarázatánál.
Alapszintű fizikai modell; a valós repülés valamennyi aerodinamikai részletét nem sorolja fel.
A felsorolás a lövedék sebességét, a levegő sűrűségét, a lövedék alakját és legnagyobb keresztmetszetét nevezi meg. A légellenállásról szóló állítás ezért több változóhoz kapcsolódik. Egyetlen jellemző megadása nem írja le a teljes helyzetet.
Gyakori tévedés: A légellenállást ne kizárólag a sebességhez kapcsolódó fogalomként tanuld meg.
A felsorolás az előzetes időszakot, az első vagy alapidőszakot, a második időszakot és a harmadik időszakot különíti el. A harmadik időszakot a gázok utóhatásának időszakaként is megnevezi. A válasz a tankönyv fogalmi tagolását adja, számszerű nyomásadatok nélkül.
A forrás nyomásadataiból nem készült értékelési kulcs vagy műszaki határérték; ezek külön szakellenőrzést igényelnek.
A belső felületek mérésének és ellenőrzésének felsorolásában mélységmérő tolómérő, mikrométer és mérőóra szerepel. A külső felületekhez külön sorban tolómérőt, talpas tolómérőt, mikrométert és mérőórát rendel a program.
A két felsorolásban közös eszköznevek is vannak. Az eszköznév önmagában nem azonosítja a mérőeszköz konkrét kivitelét vagy a megmérhető felületet.
A program e részén mérési témák és eszköznevek szerepelnek; konkrét mérési utasítást, típust vagy mérési tartományt nem közöl.
A program a körfutás ellenőrzését és a tengely ütésének ellenőrzését, mérését kifejezetten mérőórával említi. A mérőóra a külső és belső felületek mérőeszközei között is megjelenik.
A körfutás és a tengely ütése a vizsgált jellemzőt nevezi meg; a mérőóra az eszköz megnevezése.
Gyakori tévedés: A mérőeszköz felsorolása még nem adja meg a munkadarab megfelelőségének feltételeit.
A mérési összeállítás, a leolvasás menete és az elfogadható határérték ezen a forráshelyen nincs kidolgozva.
A tanári lista a duplapuska, kaliber, baszkül, csőpár, boxlakat, Greener-zár és kétszeres alsó reteszelés elnevezéseket említi. Mechanikus biztosító és V-rugó is szerepel benne. A névjegyzék a forrás rövid szerkezeti támpontja; az alkatrészek kapcsolódásának részletes magyarázatát ezen az oldalon nem dolgozza ki.
A berendezéselemek között oxigén- és acetilénpalack, nyomáscsökkentő, gáztömlők és hegesztő égő szerepel. A tanári lista oxigéndús, acetiléndús és semleges lángot nevez meg. A tanulóválasz az eszközök és fogalmak felismerésére szolgál; a berendezés indítását vagy beállítását nem írja le.
A felelet a kialakítást és elrendezést, a szellőztetést, a megvilágítást, a fűtést és a klimatizálást foglalja össze. Külön rész a jelek és jelzések kialakítása, illetve elhelyezése. A tanári vázlat szakmaspecifikus követelményeket is megnevez, az eredeti kérdés pedig saját szakterületről vett példát vár.
A felsorolás nem tartalmaz kész műhelytervet, elhelyezési méreteket vagy a konkrét munkatér megfelelőségének igazolását.
A munkatérnél belső és külső munkatér szerepel. A tanári lista szociális és kommunális helyiségeket, valamint közlekedési utakat is megnevez.
A biztonsági, információs és veszélyjelzések külön csoportot alkotnak a felsorolásban. A helyiségek és utak a munkahely tereihez, a jelzések a tájékoztatásához kapcsolódó megnevezések.
Gyakori tévedés: A közlekedési út helyet jelöl; a veszélyjelzés jelzésfajta. A két megnevezés eltérő szempont szerint rendszerezi a munkahelyet.
A kiegészítő anyag az előagyat és a tusát sorolja a fa részek közé. A tusa leírásánál a fegyver vállgödörbe helyezését emeli ki, a tusatalphoz pedig a vállra ható hátralökő erő eloszlatását kapcsolja. Ezek a forrás általános rendeltetési megállapításai.
A rendeltetés leírása nem igazolja a Merkel-47 minden változatának anyagát, és nem ad ágyazási, illesztési vagy tusamódosítási útmutatót.
A gáznyomás a lövedéket előre mozdítja, és a töltényűr hátsó részére is hat. A tananyag ezzel magyarázza a fegyver hátrafelé irányuló mozgását. Az elvi jelenség megértése és a lövőre jutó tényleges terhelés meghatározása külön feladat.
A válasz nem számít terhelést, és nem javasol fegyvermódosítást vagy csőszerelvényt.
Mi kell még a teljes felelethez?
A gázhegesztési folyamat és a fegyveralkatrész-gyártási alkalmazások gyakorlati kidolgozása nincs benne a szerkesztett válaszban.
A munkahelyi jelzések konkrét rajzai és elhelyezési előírásai külön tananyagot igényelnek.
A hiánylista szerkesztői megjegyzés. Az eredeti kérdés és tanári vázlat változatlanul olvasható.
A Blaser R93 típussajátosságaihoz rövid, forráshoz kötött felelet készült. A zaj- és rezgésvédelemnél a rendelkezésre álló kulcsszavak és a hiányzó részletek külön látszanak.
5 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Hogyan jellemzi a tanári példány a Blaser R93 rendszerét és adogatószerkezetét?
A forrás ismétlő puskaként sorolja be a Blaser R93-at. A zárszerkezetet egyenes húzású, radiál reteszelésű tolózárként nevezi meg. Az adogatószerkezetnél belső szekrénytár és változó lőszerkapacitás szerepel, a helyretoló szerkezetnél pedig „manuális (nincs)”. A válasz ezeknek a forrásbeli megnevezéseknek a rendszerezése.
A reteszkötési részben a súrlódás, a forgatónyomaték és az alakzárás szerepel. A felsorolt megnevezések a tengelyirányban eltolható retesz, a siklóretesz, a merev kötés és az íves retesz. Az erők bemutatását a kérdés külön kéri, de a kulcsszólista nem tartalmaz hozzá levezetést vagy erőábrát.
A zajt és a rezgést a tananyag a fizikai veszélyforrásokhoz kapcsolja. A zaj- és rezgésvédelem az ellenük való védekezés témája.
A tétel a fizikai megnyilvánulást, az emberi szervezetre gyakorolt hatást és a védekezés lehetőségeit kéri. A tanári kulcsszavak ízületi és vázszerkezeti károsodásokat említenek; ezek részletes egészségügyi kifejtése a megjelölt oldalon hiányzik.
Gyakori tévedés: A veszélyt jelentő zaj és rezgés, illetve az ellenük alkalmazott védelem eltérő fogalom.
A tétel egy saját szakterületről vett példán keresztül a védelem szükségességének indoklását, a védekezési lehetőségeket és a megoldásokat várja. A vázlat alapján ezek a felelet ellenőrzési pontjai. Konkrét zaj- vagy rezgésmérési adatot, határértéket, eszközválasztást vagy kidolgozott példát a tanári oldal nem közöl.
A példa kidolgozásához és az egészségvédelmi állításokhoz további szakanyag szükséges.
Az R8 tanári sorában „szekrénytár, változó lőszer kapacitással” szerepel. Az R93 sorában „belső szekrénytár, változó lőszer kapacitással” olvasható. A közös tármegnevezés mellett az R93 leírása tehát kifejezetten tartalmazza a „belső” jelzőt.
Ez a két tanári szöveg összevetése. Abból, hogy az R8 sorából a „belső” jelző hiányzik, a tár kiszerelhetőségére vagy a típusváltozatokra nem következtetünk.
A tanári példány ismétlő puskát, forgó tolózárat és kétsoros belső szekrénytárat nevez meg. A helyretoló szerkezetet „manuális (nincs)” megjelöléssel kezeli. A kérdés a további szerkezeti egységek és a működés ismertetését is elvárja; a rövid besorolás ezekhez ad rendszerező kezdőpontot.
A kulcsszólista a csavarvonalat, a menetemelkedést, az éles és lapos menetet, valamint a metrikus és a forrásban „Withworth” néven szereplő menetet említi. Az egy hüvelykre jutó menetszám és a menethossz szintén szerepel. A tétel összehasonlítást is kér, de részletes összehasonlító táblázatot és a menetkészítés kidolgozott folyamatát nem adja meg.
A tanári vázlat a természetes és a mesterséges szellőztetést nevezi meg. További megnevezései a túlnyomásos, az elszívásos és a nyomáskiegyenlítéses szellőztetés.
A huzathatás, a légkondicionálás, a fűtés és a fűtőberendezések kapcsolódó fogalmak. A forrás ezeket egy felsorolásban közli, egymást kizáró osztályozási táblázatot nem ad.
Gyakori tévedés: A felsorolt megoldások nevéből a konkrét műhely légcsereigénye és méretezése nem állapítható meg.
A forrás nem ad a megoldásokhoz méretezést, légcsereértéket vagy konkrét berendezésre vonatkozó üzemeltetési utasítást.
A légcsereigény mellett nehéz, közepesen nehéz és könnyű fizikai munkát, valamint szellemi munkát sorol fel a tanári lista. A kérdés a fűtési és légellátási megoldások üzemeltetési előírásaira is kitér. Számszerű légcsereértéket vagy berendezésspecifikus üzemeltetési szabályt a megjelölt oldal nem tartalmaz.
A központi program külső és belső menetek jellemző méreteinek mérését és ellenőrzését nevezi meg. A külső és belső felületek idomszeres ellenőrzését külön is felsorolja. Az ezekhez kapcsolódó dokumentációs feladat a mérési dokumentumok és felvételi vázlatok készítése.
A felsorolás nem ad a CZ-550 alkatrészeire menetméretet, idomszerméretet vagy megmunkálási technológiát.
A program az átvett és kiadott fegyverek típusának, valamint gyártási számának ellenőrzését nevezi meg. A két adat külön szerepel a felsorolásban. Ez az ellenőrzés az átvételhez és a kiadáshoz egyaránt kapcsolódik.
A program feladatfelsorolása; teljes mai hatósági eljárásrendet és kötelező űrlapmezőlistát nem ad.
A műszaki dokumentáció tananyaga alkatrészrajzokat és összeállítási rajzokat nevez meg. Ezekhez rajzolvasást, szerkesztést, szabadkézi rekonstrukciót és elemzést kapcsol.
A program a rendszerek rajzait is külön felsorolja: kapcsolási vázlatok, villamos és építészeti rendszerek rajzai, valamint folyamatábrák és folyamatrendszerek szerepelnek benne.
A forrás itt tananyagszerkezetet közöl; a rajztípusok teljes definícióját és egy konkrét rajz elemzését nem tartalmazza.
A program felvételi vázlat alapján szerkesztett alkatrészrajzot nevez meg. Ugyanebben a részben a rajzolvasás és az alkatrészrajz szabadkézi rekonstrukciója is szerepel.
A felvételi vázlat ebben a feladatban kiinduló dokumentum, az alkatrészrajz szerkesztése pedig az elvégzendő feladat.
Gyakori tévedés: A kiinduló felvételi vázlatot és a belőle készítendő rajzot érdemes külön megnevezni.
A mérethálózat felépítése és a különleges méretmegadások mellett a tűrés, az illesztés és a felületi minőség szerepel a programban. Ezeket külön tananyagtémaként sorolja fel.
A rajzi adatok áttekintése így a méretmegadásra, a tűrési és illesztési jelölésekre, valamint a felülethez kapcsolódó információkra is kiterjed.
A hivatkozott oldal konkrét méretet, tűrésértéket, érdességi előírást vagy fegyveralkatrész-rajzot nem ad.
A hatástalanítási részhez a forrás célmeghatározását és dokumentációs keretét tartjuk meg. A munkahelyi világítás fogalmai részletesebben tanulhatók a kulcsszavakból.
5 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Milyen célállapotot nevez meg a tanári vázlat a hatástalanított lőfegyvernél?
A tanári vázlat a lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyver megfogalmazását használja. Jogi hivatkozásként a 2004. évi XXIV. törvényt és a 253/2004. kormányrendeletet nevezi meg. Ez a történeti vizsgaforrás célmeghatározása; a fizikai átalakítás részleteit a tanulóválasz nem fejti tovább, és aktuális megfelelőséget nem igazol.
A központi program a technológiai utasítás szerinti munkavégzést, az ellenőrzést és minősítést, valamint az adminisztrációs tevékenységet nevezi meg. A gépkönyv, a kezelési, szerelési és karbantartási utasítások, a szabványok és táblázatok használatát külön is előírja a kompetenciák között. Ez a program dokumentációs kerete, amely nem helyettesít konkrét műveleti utasítást.
A tanári vázlat természetes és mesterséges megvilágítást említ. Az üzemi, tartalék, átmeneti, szükség- és biztonsági világítás megnevezése is szerepel benne. További fogalompárok a közvetlen–közvetett és a helyi–általános megvilágítás.
A megnevezések ilyen rendezése a tanulást segíti. A forrás ezeket egyetlen, egymást kizáró osztályozásként nem határozza meg.
A fogalmak teljes meghatározását és egy konkrét műhely világításának tervezését a tanári oldal nem dolgozza ki.
A forrás a megvilágítás erősségét, időbeli és térbeli egyenletességét, a hideg és meleg színeket, valamint a színdinamikát emeli ki. A kérdés a világítóberendezések üzemeltetésére is kitér. A fogalomlista rendelkezésre áll, konkrét megvilágítási értéket, mérési példát vagy üzemeltetési szabályzatot a tanári oldal nem közöl.
A felsorolásban vetületi és axonometrikus ábrázolás, metszetábrázolás, szelvény, egyszerűsített és jelképes ábrázolás szerepel. Kapcsolódó téma a térelemek kölcsönös helyzete, a síkmetszés, a valódi nagyság meghatározása, a kiterítés és az áthatások.
Ezek ábrázolási és szerkesztési témák. A felvételi vázlat és az összeállítási rajz a dokumentumok megnevezései között jelenik meg.
A vázlat nem tartalmaz valamennyi ábrázolási módhoz kidolgozott szerkesztési feladatot.
A tétel a hatástalanítás szabályozását, a hatástalanított lőfegyver fogalmát és a fődarabokon elhelyezendő jelöléseket kéri. A tanári vázlat a végleges kilövésképtelenséget nevezi meg célállapotként. A jelölések részletes rendszerét és az aktuális igazolási eljárást a megjelölt oldal nem fejti ki; az átalakítás fizikai részleteiből nem készült új útmutató.
A három megnevezés: kézi, gépi és vegyes anyagmozgatás. A tétel ezek mellett az anyagmozgatás szükségességét, lehetőségeit, szakmai igényeit, eszközeit és betartandó szabályait is kéri.
A csoportok felsorolása a felelet egyik része. A szakterületi példát és a hozzá tartozó feltételeket a tanári oldal nem dolgozza ki.
Gyakori tévedés: A kézi, gépi és vegyes megnevezés anyagmozgatási csoportot jelöl. Terhelhetőségi adat vagy konkrét eszközválasztás ezekből önmagában nem következik.
A központi program a munkafeladatra vonatkozó dokumentumok tanulmányozását és értelmezését, továbbá az anyagok, segédanyagok, elemek, gépek, szerszámok, mérőeszközök, befogóeszközök és védőfelszerelések előkészítését sorolja fel. Ez az előkészítés dokumentációs és szervezési nézőpontja. Konkrét fegyveralkatrész megmunkálásának lépéseit a tanulóválasz nem adja meg.
A központi program külön nevezi meg az anyagmozgatás munkabiztonsági szabályait, az emelő- és szállítógépek üzembiztonságát, továbbá az anyagmozgatás és a tárolás biztonságtechnikáját. Ezek együtt adják a kapcsolódó tanulási területet. Terhelési határértékeket és konkrét gépre szóló emelési vagy szállítási utasítást az idézett felsorolások nem tartalmaznak.
A feladatprofil az átvett és kiadott fegyverek típusának és gyártási számának ellenőrzését nevezi meg. Az ellenőrzés, minősítés és a munkafeladatokhoz tartozó adminisztráció szintén szerepel a felsorolásban. Ez az azonosítással és nyomon követéssel kapcsolatos tanulási rész; a program e helyen nem közöl kész átvételi nyomtatványt.
Az adatok ismerete nem jelent átvételi jogosultságot vagy hatósági eljárásrendet; a konkrét dokumentációt a felsorolás nem helyettesíti.
A tanári vázlat a lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyvert nevezi meg. A kérdés a jelölésekre és a műszaki átalakításra is kiterjed, de a szerkesztett tanulóválasz a fogalmi célt tartja meg. A régi technológiai megjegyzések nem szerepelnek aktuális műveleti utasításként.
A tanári kulcsszavak között érintésvédelem, védőnullázás, áram-védőkapcsolás, törpefeszültség, elszigetelés és védőelválasztás szerepel. Külön megemlíti az IP-védelmet és a vészleállítót. Ez a forrás fogalomjegyzéke; a kialakítás módját, a műszaki megfelelőség feltételeit vagy a konkrét védelmi fokozatot az oldal nem részletezi.
A vázlat a villamos gépek üzemeltetés előtti ellenőrzését, az üzemeltető szerinti besorolását, valamint a tárolást és karbantartást sorolja fel. A kérdés saját szakterületről vett konkrét eszközpéldát kér. Az ellenőrzési szempontok részletes listáját és a példa megoldását a tanári oldal nem adja meg.
A felsorolás alapján nem állítható össze villamos szerelési vagy érintésvédelmi ellenőrzési utasítás.
A gépek, berendezések és szerszámok használati és kezelési utasításai a program szakmai ismeretei között szerepelnek. A munkavédelem gyakorlati tananyagában a kezelési és karbantartási utasítás, valamint a biztonsági adatlap is megjelenik. Ezek dokumentumtípusok: az üzemeltetéshez és az anyagokhoz kapcsolódó információforrások felsorolását adják.
A program felsorolása nem tartalmazza egy kiválasztott berendezés saját utasítását vagy egy konkrét anyag biztonsági adatlapját.
A program a gépészeti rajz olvasását és értelmezését, az alkatrészrajz készítését, a szabadkézi vázlatkészítést, valamint az információforrások kezelését nevezi meg. Az általános gépészeti készségek között a diagramok és nomogramok olvasása, értelmezése, valamint a műszaki táblázatok kezelése is szerepel.
A dokumentum vagy ábra megnyitása mellett a tartalmának értelmezése is része a tanulási feladatnak.
Gyakori tévedés: A rajz készítése és a rajz értelmezése külön készségként jelenik meg a felsorolásban.
A szerkezetek általános rendeltetése, az illesztések és a tűzoltási fogalmak külön részkérdésekké alakíthatók, gyakorlati műveletek kidolgozása nélkül.
5 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Milyen általános rendeltetést ad a tanári vázlat az elsütő- és biztosítószerkezetnek?
Az elsütőszerkezethez a lövés kiváltását, fenntartását és megszakítását rendeli az általános meghatározás. A biztosítószerkezet rendeltetéseként a vétlen és korai lövéskiváltás megakadályozását nevezi meg. A Mauserhez külön mechanikus, ütőszeg típusú, egyes lövést biztosító szerkezetet említ. Az általános rendeltetés és a konkrét típusjellemzés külön mondandó.
A tanári lista laza, átmeneti és szilárd illesztést nevez meg. A kapcsolódó fogalmak az illesztés, a játék, a fedés, valamint a legnagyobb és legkisebb fedés. A kérdés a jellemzők ismertetését várja; számpéldát és a határértékek meghatározásának levezetését az oldal nem tartalmazza.
A tanári kulcsszavak között hűtőhatás, fojtóhatás és antikatalikus hatás szerepel. Az éghető anyag eltávolítását és az oxigénelvonást is külön megemlíti. Ez a forrásban szereplő elvi névjegyzék; az egyes oltóanyagok konkrét helyzetben való alkalmazhatóságát és használatának feltételeit a lista nem dolgozza ki.
A tanári példány gyors és lassú, valamint tökéletes és tökéletlen égést említ. Kevert vagy kinetikai, diffúz és izzó égést is felsorol. Az égő anyag szerint szilárd, folyékony és légnemű anyagok, porok és kevert anyagok égése szerepel. A csoportokat külön felidézve rendezettebb felelet készíthető, a fogalmak teljes meghatározását azonban az oldal nem közli.
A tanári lista szilárd, folyékony és légnemű tűzoltóanyagokat említ. A készülékek között vízzel, porral, habbal, szén-dioxiddal és halonnal oltó megnevezés szerepel. A felsorolás a 2016-os dokumentum szóhasználatának felidézésére szolgál.
Történeti eszközlista, mai használati ajánlás nélkül. A halonra vonatkozó hatályos korlátozásokat nem ellenőriztük; konkrét tűzhöz oltóanyagot ez a válasz nem választ.
Az elsütőszerkezethez a lövés kiváltását, fenntartását és megszakítását kapcsolja, a biztosítószerkezethez pedig a vétlen és korai lövéskiváltás megakadályozását. A sörétes fegyver tanári leírása mechanikus, kakas típusú, egyes lövést biztosító elsütőszerkezetet említ. A válasz a rendeltetés és típus fogalmi különbségét foglalja össze, az alkatrészek szerelését nem írja le.
A tanári oldal a méretszóródást, a névleges méretet, az alsó és felső határméretet, az alsó és felső eltérést, a tűrésnagyságot és az alapméretet említi. Az illesztéseknél a laza, átmeneti és szilárd csoport, továbbá a játék és fedés, illetve ezek szélsőértékei szerepelnek. A felsorolásból a fogalmi váz állítható össze, kész számítás nem.
A tanári lista éles menetet, metrikus menetet és a forrásban „Withworth” írásmóddal szereplő menetet nevez meg. A tétel a menetkészítés folyamatát és szerszámait is kéri. Ezekhez azonban ezen az oldalon nem szerepel teljes, külön kidolgozott leírás; a tanulóválasz a megnevezésekre szorítkozik.
A forrás A jelöléssel fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, B jelöléssel tűz- és robbanásveszélyes, C jelöléssel tűzveszélyes, D jelöléssel mérsékelten tűzveszélyes, E jelöléssel nem tűzveszélyes osztályt nevez meg. A kérdés ezen a tanulóoldalon kifejezetten a 2016-os dokumentum szóhasználatára vonatkozik. A lista nem szolgál mai tűzvédelmi besorolási útmutatóként.
A tanári felsorolás zártestet, ütőszeget, ütőszegrugót, vezetőlécet, ütőszeganyát, biztosítót és hüvelyvonót nevez meg. A kérdés az alkatrészek mellett a felépítés és működés bemutatását is várja. A névjegyzék e bemutatás fogalmi támpontja, és önmagában nem teljes működési vagy szerelési leírás.
A tanári vázlat éles menetet, lapos menetet, metrikus menetet, a forrás írásmódja szerinti „Withworth” menetet és fűrészmenetet említ. A kérdés a menetprofilok jellemzőit és a kötőmeneteket külön is kéri. A felsorolás nem tartalmaz valamennyi profilhoz részletes leírást vagy ábrát.
A tanári lista az illesztést, a fedést, a szilárd illesztést, valamint a legnagyobb és legkisebb fedést nevezi meg. Előtte a méretszóródás, névleges méret, alsó és felső határméret, eltérések, tűrésnagyság és alapméret fogalmai szerepelnek. A kérdés átfedés-meghatározást vár, a tanári oldal ehhez nem közöl számszerű feladatot vagy levezetést.
A kiemelt témák a tűzmegelőzés, a tűzvédelmi oktatás és a tűzjelzés. A tétel a jelzés lehetőségeit és követelményeit, a riasztás és a tűzoltás szabályait, valamint az oktatás feladatát, módszerét, érintettjeit és dokumentálását kéri. A tanári oldal megadja a felelet témáit; a részletes szabályokat és a szakmai példát ezen a helyen nem dolgozza ki.
A forrás alapján nem állítható össze teljes tűzjelzési vagy beavatkozási utasítás.
A központi program a tűzvédelmi szabályzatot nevezi meg. Ugyanebben a részben a tűzvédelem jogi szabályozása, a tűzoltó eszközök alkalmazása és a tűzvédelmi besorolás is szerepel. A kapcsolódó tanulási szempont a szabályozási háttér, a dokumentum és az eszközismeret együttes áttekintése.
A program tematikát ad. Egy szervezet tűzvédelmi szabályzatát, riasztási rendjét és oktatási nyilvántartását nem tartalmazza.
A Fegyverengedélyek oldalon külön tájékoztató szerepel a lőfegyver-kereskedőknek és a fegyverjavítási tevékenységet végzőknek alkalmazni javasolt átvételi elismervény mintájáról. Ez az átvétel dokumentációjához kapcsolódó intézményi hivatkozás.
Az indexoldal címe és leírása alapján. A csatolt Word-fájl mezőinek részletes feldolgozása nem történt meg.
Az oldal szövege ajánlott mintáról szól. E megfogalmazás alapján a mintát ajánlottként lehet bemutatni; kötelező formátumra vagy teljes eljárásrendre ebből önmagában nem következtetünk. A dokumentum megnevezését és egy esetleges jogszabályi kötelezettséget külön kell ellenőrizni.
Gyakori tévedés: Az intézményi közzététel és a kötelező formátum két eltérő állítás.
Szövegértelmezési következtetés az indexoldal megfogalmazásából; a hatályos jogi kötelezettségek teljes vizsgálata nélkül.
A Rendőrség oldalán külön tétel az átvételi elismervény mintájáról szóló tájékoztató és a fegyver átadási megállapodás mintája. A két címet ezért külön dokumentumhivatkozásként tartjuk nyilván. Az eltérő címek alapján a teljes tartalmi és jogi különbségük még nem állapítható meg.
A válasz a dokumentumok elkülönítését segíti. A csatolmányok teljes tartalmát és alkalmazhatóságát nem minősíti.
A működési rendszerek felsorolását nem párosítjuk automatikusan a konkrét Beretta típushoz. A környezet- és hulladékvédelmi fogalmak külön válaszokat kapnak.
5 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Mely működési rendszereket sorol fel a tanári oldal, és kiválasztja-e egyértelműen a Beretta ES-100 rendszerét?
A tanári kulcsszavak hosszú csőhátrasiklást, gázelvezetést és inerciát sorolnak fel. A felsorolás ezen a helyen nem mondja ki külön, hogy a Beretta ES-100-hoz melyik megnevezést rendeli. Ezért a tanulóválasz a három rendszer nevét tartja meg, a típushoz történő hozzárendelést nyitott pontként jelöli.
A konkrét rendszer hozzárendeléséhez egyértelmű, típusspecifikus szakforrás szükséges.
A tanári lista a levegővédelmet, a vizek védelmét, a föld védelmét és az épített környezet védelmét sorolja fel. A szennyezés kapcsolódó alapfogalom.
Ezeket a környezetvédelem témáiként kell felidézni. A hulladékgyűjtés, a kezelés és a szállítás a következő tananyagrész feladattípusai.
Gyakori tévedés: A vizek védelme környezetvédelmi területet nevez meg; a hulladék szállítása tevékenységet.
A területek felsorolása rendelkezésre áll; teljes szakmai vagy jogi definíciót a tanári oldal nem közöl.
A tanári lista veszélyes hulladékot, valamint kommunális, ipari és mezőgazdasági hulladékot nevez meg. Ezek a forrás által felsorolt megnevezések. A vázlat nem részletezi a csoportok közötti kapcsolatot, és nem ad az egyes hulladékokra azonosító kódot vagy besorolási döntési szabályt.
A tanári felsorolás hulladékgyűjtést, kezelést, szállítást, begyűjtést, megsemmisítést és végleges elhelyezést nevez meg. A tétel saját szakterületről vett példát, valamint tárolási és szállítási szabályokat is kér.
A felsorolás feladattípusokat ad meg. Azt nem állítja, hogy minden hulladék esetében mindegyik felsorolt tevékenységet ugyanebben a sorrendben végre kell hajtani.
Gyakori tévedés: A tanári felsorolás sorrendje önmagában nem igazol általános, minden hulladékra alkalmazandó eljárásrendet.
Konkrét hulladékazonosító, átadási dokumentumminta és teljes üzemi életút-példa nem található a tanári vázlatban.
Az elméleti témák között a környezetvédelem alapfogalmai, célja és jelentősége, az ökológiai alapismeretek, a környezeti ártalmak, a védelem módszerei és területei, a természeti értékek megőrzése és a környezetvédelem eszközei szerepelnek. A gyakorlati rész a jogi szabályozást és a környezetvédelem dokumentumait emeli ki.
A központi program e helyen sem ad konkrét hulladékáramra kidolgozott üzemi példát vagy kitöltött dokumentumot.