FMU-0005 · 5. TÉTEL · 2016-OS FORRÁS
Még nincs átnézve
Eredeti vizsgakérdés
Foglalja össze a kézi lőfegyvereken alkalmazott irányzékszerkezetek rendeltetését, fajtáit! A mellékelt irányzékok és fegyverek bemutatásával magyarázza el a mechanikus irányzékszerkezetek fajtáit, alkalmazásukat! Ismertesse a mechanikus irányzékok rögzítésének lehetőségeit, részletesen fejtse ki a zsugorkötés létesítésének technológiáját! Ismertesse a baleset kivizsgálásának folyamatát (különös tekintettel a baleseti jegyzőkönyv készítésére), szabályzóit!
Kérdések és tanulóválaszok
Az irányzékok csoportosítása és a kötéstani alapfogalmak elkülöníthetők a személyes bemutatástól. A baleseti jegyzőkönyv témája külön dokumentációs feladat.
11 részkérdés. Idézd fel a választ, majd nyisd meg az ellenőrzéshez.
Mi az irányzékszerkezet rendeltetése, és milyen fő fajtákat említ a tanári példány?
FMU-0005-R01 · Közvetlen hivatkozás
A tanári példány az irányzás elősegítését nevezi meg rendeltetésként. A fő csoportok a mechanikus, az optikai és az elektronoptikai irányzékok. A tétel a mechanikus változatokra tér ki részletesebben, ezért a fő felosztás után azok elnevezéseit és a kért bemutatási szempontokat kell külön felidézni.
Mely mechanikus irányzék-elnevezések szerepelnek a forrásban?
FMU-0005-R02 · Közvetlen hivatkozás
A tanári kulcsszavak zárt és nyílt irányzékokat, valamint tömbirányzékot, csapó irányzékot, lapirányzékot, billenő irányzékot és keretirányzékot sorolnak fel. A kérdés a felépítést, működést és jellemző alkalmazást is kéri, ezekhez azonban a megjelölt oldal nem közöl teljes leírást vagy összehasonlító ábrát.
Mely alapfogalmakat kapcsolja a forrás a zsugorkötéshez?
FMU-0005-R03 · Közvetlen hivatkozás
A kulcsszólista egymásba helyezett alkatrészeket, fedést, tapadási súrlódást és súrlódási erőt említ. A tanulóválasz e fogalmak felismerésére és rendszerezésére szorítkozik. A tételben külön kért technológiai bemutatás és a fegyver irányzékának rögzítése nem azonos a fogalmak felsorolásával, és nem értékelhető ebből az online válaszból.
Mit vár el a tétel a baleseti jegyzőkönyv ismertetésénél?
FMU-0005-R04 · Közvetlen hivatkozás
A feleletnek a jegyzőkönyv fogalmára, tartalmi és formai követelményeire, valamint kitöltésének, megőrzésének és továbbításának szabályaira kell kitérnie. A tanári példány az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet mellékleteit nevezi meg forráshelyként. Kitöltött jegyzőkönyvet vagy a mezők részletes leírását ezen az oldalon nem adja meg.
Az archív hivatkozás nem helyettesíti az alkalmazandó nyomtatvány és eljárási szabály ellenőrzését.
Hová sorolja a központi program a zsugorkötést, és milyen fogalmakat ad hozzá a tanári vázlat?
FMU-0005-R05 · Közvetlen hivatkozás
A központi program a nemoldható finommechanikai kötések példái között sorolja fel a szegecs-, zsugor- és ragasztott kötéseket. Az 5. tétel tanári vázlata a zsugorkötéshez egymásba helyezett alkatrészeket, fedést, tapadási súrlódást és súrlódási erőt kapcsol. A két forrásból így a tananyagbeli besorolás és a kapcsolódó fogalmi készlet állítható össze.
A forrás szerinti „nemoldható” besorolást tartjuk meg; ebből nem vezetünk le bontási eljárást vagy fegyverirányzék-szerelési technológiát.
Forrás: Központi program · 8. oldal · 2016-os szóbeli tételsor · 27. oldal
Mit jelöl a távcsövön a 8×42 felirat?
FMU-0005-R06 · Közvetlen hivatkozás
A 8 a nagyítás mértékét, a 42 a tárgylencse átmérőjét jelöli milliméterben. A jelölés tehát nyolcszoros nagyítású, 42 mm-es objektívvel rendelkező távcsövet ír le. A nagyításnak és az átmérőnek eltérő a jelentése; a második számhoz mértékegység tartozik.
Gyakori tévedés: A 42 nem a nagyítás második fokozata és nem a látómező.
Mi az objektív és az okulár?
FMU-0005-R07 · Közvetlen hivatkozás
Az objektív a tárgylencse, az okulár a szemlencse. A tananyag a nagyítást az objektív és az okulár fókusztávolságának hányadosával kapcsolja össze. A két lencserész megnevezése ezért fontos a távcső optikai jellemzőinek értelmezéséhez.
Gyakori tévedés: A tárgylencse és a szemlencse két eltérő megnevezésű elem.
Mit jelent a kilépő pupilla?
FMU-0005-R08 · Közvetlen hivatkozás
A kilépő pupilla a szemlencsén keresztül kilépő fénynyaláb átmérője. A tananyagban d = D/N: az objektív milliméterben megadott átmérőjét osztjuk a nagyítással. Az eredmény szintén milliméterben értelmezett átmérő.
Gyakori tévedés: A kilépő pupilla és a szem saját pupillája külön fogalom.
Mennyi a 8×42-es távcső kilépő pupillája?
FMU-0005-R09 · Közvetlen hivatkozás
A d = D/N összefüggésbe behelyettesítve 42 mm / 8 = 5,25 mm. Ez az optikai jelölésből számított átmérő. A példa egy képlet alkalmazását mutatja, a távcső teljes képminőségét nem értékeli.
Gyakori tévedés: Az osztás eredményénél a millimétert is meg kell tartani.
Saját számítás a forrás képletével; a két bemenő adatból képminőségi rangsort nem állítunk fel.
Mit mutat a relatív fényerő, és mit nem lehet belőle önmagában eldönteni?
FMU-0005-R10 · Közvetlen hivatkozás
A tananyag a relatív fényerőt a kilépő pupilla átmérőjének négyzeteként adja meg: F = d². Külön jelzi, hogy ez elméleti érték, amely eltér a szem által érzékelt tényleges fényerőtől. A szem pupillanyílása korlátozza a hasznosítható fénynyalábot, ezért a számérték önmagában nem teljes használhatósági ítélet.
Gyakori tévedés: A nagyobb számított relatív fényerőt ne kezeld automatikusan ugyanakkora érzékelt fényességnövekedésként.
Miért kell a látómező mellé a vonatkoztatási távolságot is megadni?
FMU-0005-R11 · Közvetlen hivatkozás
A méterben kifejezett látómező a látható terület szélessége vagy átmérője egy adott távolságban. A vizsgált tananyag a messzelátónál 1000 m-es, a céltávcsőnél 100 m-es megadást használ. Két számszerű szélesség csak azonos vonatkoztatási távolság mellett hasonlítható közvetlenül össze.
Gyakori tévedés: A 100 m-re és az 1000 m-re megadott szélességet ne hasonlítsd össze pusztán a számérték alapján.
A forrás megadási szokásait ismerteti; minden gyártó minden adatlapjára kötelező jelölést nem állapít meg.
Mi kell még a teljes felelethez?
- A kötés létesítésének gyakorlata és az irányzék rögzítése személyes szakmai oktatási feladat marad.
- A jegyzőkönyv teljes mintája és az aktuális ügyviteli szabályok nincsenek kidolgozva.
A hiánylista szerkesztői megjegyzés. Az eredeti kérdés és tanári vázlat változatlanul olvasható.
Vázlatpontok – az eredeti húzótételből
- Az irányzékszerkezetek rendeltetése és fajtái,
- A mechanikus irányzékok fajtái, felépítésük, működésük, jellemző alkalmazásuk
- Zsugorkötés létesítésének folyamata
- Kötés kialakítása sajtolással
- Kötés kialakítása felmelegítés és/vagy mélyhűtés útján
- Baleset észlelése, bejelentése, kivizsgálása (élet- és vagyonmentés után)
- Baleseti jegyzőkönyv fogalma, tartalmi és formai követelményei, kitöltését meghatározó jogszabály, kitöltésének, megőrzésének, juttatásának szabályai
A tételhez használandó segédeszköz – a forrás megjelölése: éles, 7,62 mm AK-47 gépkarabély, 9 mm PA-63 pisztoly,
A forrás a vizsgaszervező által biztosítandó eszközt nevezi meg. Az online felkészüléshez kizárólag az olvasási feladatot végezd.
Tanári kulcsszavak, fogalmak
Szövegátvétel a tanári példányból. Kulcsszólista, teljesen kidolgozott felelet és jelenlegi szakmai megfelelőségi igazolás nélkül.
- Irányzás elősegítése, mechanikus, optikai, elektronoptikai
- Zárt és nyílt irányzékok, tömbirányzék, csapó irányzék, lapirányzék, billenő irányzék, keretirányzék
- Egymásba helyezett alkatrészek, fedés, tapadási súrlódás, súrlódási erő
- Sajtoló erő, középtengely iránya, kis és közepes fedés, tengely és agy megmunkálása
- Felmelegítés, lehűtés, olaj, fém, sófürdő, deformálódás, gázláng, térfogat növekedés, szárazjég, folyékony nitrogén, térfogat csökkenés
- Baleseti jegyzőkönyv
- A munkavédelemről szóló törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet mellékletei
A jelölés átnézési állapotot rögzít. Szakmai eredményt vagy vizsgaosztályzatot nem állapít meg.