Saját felkészülési segédlet; a hivatalos vizsgán kiadott feladatlapot nem helyettesíti. Az elérhető tanulási válaszokat tartalmazza.
Kiválasztott tartomány: 1–290. tétel. Teljes tételsor: 290 tétel. Az eredeti kérdésazonosítók változatlanok.
Fegyverismereti vizsga
FVT-0001 · A lőfegyverismeret fontossága és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.
A fegyverismeret célja a jogszerű és biztonságos magatartás: az eszköz fogalmának, az engedély céljának, a tárolásnak és a felelősségnek az ismerete. Az engedélyek időtartama engedélytípusonként eltér. A 253/2004. Korm. rendelet 32. § (1) bekezdésének főszabálya a visszavonásig tartó hatály; a 32. § (2) bekezdésében megjelölt, köztük az önvédelmi célú lőfegyver tartására jogosító engedélyek hatálya öt év. Az utóbbiak meghosszabbítását legalább harminc nappal a lejárat előtt kell kérni. Az ötévenkénti hatósági feltételvizsgálat és az egészségi alkalmasság érvényessége külön kérdés.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0002 · A tűzfegyver fogalma és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.
A tűzfegyver fogalmát az Ftv. 2. § 29. pontja négy csoporttal határozza meg. Ide tartozik az A vagy B kategóriájú, gyúlékony hajtóanyaggal szilárd lövedék kilövésére alkalmas vagy arra átalakítható kézifegyver, az összeállított moduláris fegyverrel együtt; e csoportnál külön kivétel a kizárólag nevesített jelző, életmentő, ipari és hasonló célokra használható eszköz, valamint a törvény szerinti hatástalanított vagy muzeális fegyver. Külön nevesített csoport az A vagy B kategóriájú színházi tűzfegyver; az A, B vagy C kategóriájú, csak gáz- vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, de a törvény szerinti gáz- és riasztófegyvernek nem minősülő eszköz; továbbá a C kategóriájú, az uniós rendelet szerint véglegesen működésképtelenné tett tűzfegyver. A hatástalanítás eltérő jogi eseteit ezért nem szabad összevonni. Az engedély időtartamánál a 253/2004. Korm. rendelet 32. §-a szerinti főszabály a visszavonásig tartó hatály; a (2) bekezdésben felsorolt esetekben, például önvédelmi célú lőfegyver tartására jogosító engedélynél, öt év. A meghosszabbítást legalább harminc nappal a lejárat előtt kell kérni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0003 · A lőszer fogalma. Milyen lőfegyvert nem lehet forgalmazni és tartani?
Lőszer az egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport és gyúelegyet tartalmaz. A fegyver kereskedelmi forgalomba hozatalának főszabály szerinti feltétele az egyedi azonosítás, az előírt próbajel és a megfelelő tanúsítvány; a jogszabály külön kivételeit is figyelembe kell venni. A tartás és a használat feltételeit az adott fegyverre és engedélyre vonatkozó szabályok alapján külön kell vizsgálni. A szükséges azonosítás vagy műszaki megfelelőség hiánya kizáró ok. Az A kategóriába sorolt eszközökre az általános tilalmat és az esetleges külön törvényi engedélyezési lehetőséget együtt kell alkalmazni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0004 · A lőfegyver megszerzésére és tartására ki kaphat engedélyt?
Főszabály szerint a szükséges elméleti és jártassági feltételeket teljesítő, tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképes személy kaphat engedélyt, ha kizáró ok nem áll fenn, és az adott tartási célhoz tartozó további feltételeket is teljesíti. A törvény külön sportcélú kiskorú-kivételt is tartalmaz.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0005 · Hol, hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni?
A működőképes lőfegyvert főszabály szerint ürített állapotban, illetéktelenektől elzárva, megfelelő helyen és biztonsági zárral ellátott, erős falú tárolóban kell tartani. A lőszert elkülönítve, hasonlóan védett tárolóban kell elhelyezni. Működőképes rövid lőfegyver és tűzfegyver fődarab tárolására falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített, megfelelően erős és biztonsági zárral ellátott doboz is alkalmazható a rendelet további feltételeinek betartásával.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0006 · Sorolja fel a tűzfegyver fődarabokat. Mi a szemrevételezési és vizsgálati tanúsítvány?
A törvény szerinti tűzfegyver-fődarabok: fegyvercső, váltócső, betétcső, forgódob, az ezeket egybefoglaló tokszerkezet, zár vagy zárszerkezet és szán. A vizsgálati tanúsítvány a vizsgált eszközt és a műszaki vizsgálat eredményét azonosítja; tartalmazza többek között a kategóriát, a kaliberjelet és a gyártási számot. Szemlére kell bemutatni azt a fegyvert, amelyen Magyarország által elismert külföldi próbajel található, de a vizsgálatról nincs tanúsítványa. A szemle és az ismételt műszaki vizsgálat feltételeit külön kell megkülönböztetni. A műszaki tanúsítvány személyes fegyvertartási jogosultságot nem ad.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0007 · Mikor nem lehet a lőfegyvert szállítani, viselni, használni?
A 253/2004. Korm. rendelet 38. § (1) c) pontja szerint a fegyver viselése és a működőképes lőfegyver használata tilos szeszes italtól befolyásolt állapotban, illetve ha a szervezetben kábítószer vagy pszichotróp anyag van. Használni tilos a fegyvert érvénytelenített próbajellel; a tanúsítvány lejáratához kapcsolódó használati tilalomnál a vadász- és sportlőfegyver kivételét is figyelembe kell venni. Meghibásodott vagy eldugult fegyverből lövést leadni tilos. A szállításhoz megfelelő jogosultság és a 38. § (1) a) pontja szerinti, az alkalmazandó kivételekkel együtt értelmezett csomagolás és hozzáférés-védelem szükséges. A használati tilalom és a javítás céljából történő jogszerű szállítás eltérő kérdés; hibás vagy bizonytalan állapotú fegyver további kezeléséről jogosult szakemberrel kell egyeztetni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
Főszabály szerint lakott területen, közterületen, nyilvános helyen és közforgalmú járművön a működőképes hosszú lőfegyvert ürítve, tokban kell szállítani. A rövid fegyvernél a rendelet üres tárat, a fegyver és a lőszer elkülönített csomagolását, valamint zárt dobozt vagy más zárt tárolót ír elő. Illetéktelen személy hozzáférését minden esetben meg kell akadályozni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0009 · Mi a teendője, ha lőfegyverét – megszerzésére jogosultnak vagy forgalmazónak – eladta?
Ha az engedélyes egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyverét elidegenítette, az átvételi elismervényt vagy az elidegenítés tényét igazoló egyéb okiratot a lőfegyvertartási engedéllyel és az annak meglétét igazoló hatósági igazolvánnyal együtt nyolc napon belül be kell mutatnia az okmányt kiállító rendőri szervnek. A megszerző jogosultságát az ügylet előtt ellenőrizni kell.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0010 · A lőfegyver használata esetén milyen okmányokat kell az engedélyesnek magánál tartani?
Az egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver szállítása, viselése és használata során magadnál kell tartanod a tartási engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt. Rendőri igazoltatáskor a személyazonosságot az Rtv. 29. § (2)–(2a) szerinti módon kell igazolni; a törvény szerinti digitális személyazonosság-igazolás nem helyettesíti a fegyvertartási jogosultságot igazoló hatósági igazolványt. Az adott sport-, vadászati vagy átadási helyzet további dokumentumokat is igényelhet.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0011 · Hatósági ellenőrzéskor mi a kötelessége a lőfegyver tulajdonosának?
A jogosult köteles lehetővé tenni a jogszerű hatósági ellenőrzést, és az ellenőrzés körében a jogosultságot igazoló iratokat, a nyilvántartott fegyvereket, valamint a tárolás feltételeit bemutatni. A rendőri utasításokat a fegyver biztonságos állapotának figyelembevételével kell követni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0012 · Kinek adható és kinek engedhető át a lőfegyver?
Átadáskor a fegyver kikerül a tartására jogosult felügyelete alól; átengedéskor a fegyvert a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják. Vadászlőfegyver például vadászatra jogosult, megfelelő tartási engedéllyel rendelkező személynek adható át a rendelet feltételeivel. Sportfegyvernél az adott sportcélhoz és egyesületi viszonyhoz kapcsolódó szabályokat kell alkalmazni. Forgalmazónak és javításra jogosultnak a tevékenységük céljára történő átadás külön jogcím. Lőtéri, felügyelt használatra is kizárólag a 37. §-ban megengedett személynek és feltételekkel kerülhet sor; egy baráti vagy családi kapcsolat önmagában nem jogosultság.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0013 · Mikor kell a lőfegyvert a vizsgálatra kijelölt szervezetnek bemutatni?
A 31/2006. GKM rendelet 7. §-a szerint az előírt javítás, fődarabcsere, valamint a teherviselő elemen, az elsütő- vagy biztosítószerkezeten végzett meghatározott módosítás vagy helyreállítás után azonnal ismételt vizsgálat szükséges. Érvényes tanúsítvány nélküli fegyver megszerzésekor a vizsgálatnak a megszerzés előtti 60 napon belül kell megtörténnie, a rendelet hatályára vonatkozó kivételek figyelembevételével. Az időszakos vizsgálat főszabály szerint a tanúsítvány lejáratához, de legfeljebb tízéves időközhöz kötött. A már használatban lévő vadász- és sportlőfegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek; ez a javítás utáni ismételt vizsgálat kötelezettségét nem szünteti meg. Elismert külföldi próbajel és hiányzó tanúsítvány esetén a 8. § szerinti szemle szabályát is alkalmazni kell. A tulajdonos kérésére vagy az illetékes rendőrhatóság kezdeményezésére a 10. § (2) alapján szintén ismételt vizsgálatot kell végezni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0014 · Mi a teendője, ha lőfegyverét vagy fegyvertartási engedélyét elvesztette?
A fegyver, az érintett fődarab vagy az engedélyezési okmány elvesztését, illetve eltulajdonítását haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek. A bejelentés a rendeletben megjelölt, az esemény helye vagy a jogosult lakóhelye, illetve tevékenységi helye szerint illetékes rendőri szervnél tehető meg.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0015 · Milyen adatok megváltozását kell a rendőrhatóságnak bejelenteni?
A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertárolóhely változását a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni. A címzett az engedély kiadására jogosult vagy a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság. Szervezetnél e kötelezettség végrehajtásáért a szervezet vezetője felelős.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0016 · A sörétes lőfegyvert milyen célra szabad használni?
A sörétes lőfegyver az engedélyezett célra, továbbá a jogszabály szerinti lőtéri gyakorlásra használható. A tipikus polgári cél a vadászat és a sportlövészet; a tényleges jogosultságot a tartási engedély és a tevékenység külön szabályai határozzák meg.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0017 · Sörétes lőfegyverek csoportosítása rendszerük és csőelrendezésük szerint.
A sörétes fegyverek lehetnek egylövetűek, kézi ismétlők vagy öntöltők; a billenőcsövűek egy vagy több csővel készülhetnek. Kétcsövű kialakításnál az egymás melletti csőpár a duplacsövű, az egymás feletti elrendezés a bock. Vegyes csövű fegyvernél sörétes és golyós cső is előfordul.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0018 · Sorolja fel a leggyakrabban használatos sörétes kalibereket. Mi a kaliber?
Gyakori sörétes kaliber a 12-es, 16-os és 20-as; 28-as és .410-es jelöléssel is találkozhatsz. A hagyományos sörétes kaliberszám azt fejezi ki, hány, a csőfurattal azonos átmérőjű ólomgolyó ad ki egy angol font tömeget. E rendszerben a nagyobb szám kisebb névleges furatot jelent; a .410 hüvelykes átmérőjelölés kivétel.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0019 · Sörétes lőfegyver fő részei és rendeltetésük.
A cső vagy csőpár vezeti a lövedéket, illetve a söréttöltetet. A tok és a záró rendszer a cső hátsó lezárását és a szerkezeti egységek kapcsolatát biztosítja. Az elsütőszerkezet indítja a gyújtást, a biztosítószerkezet a véletlen működés kockázatát csökkenti. Az agyazás és az előagy a fegyver megtartására szolgál. Ismétlő vagy öntöltő rendszernél tár és az adott rendszer további működési elemei is vannak; a tétel szempontjából a részeket és a rendeltetésüket párban kell megnevezni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0020 · A sörétes lőfegyver hatásos lőtávolsága és a sörétméret közötti összefüggés.
A sörétméret befolyásolja az egyes szemek tömegét és mozgási energiájának változását, a töltetben lévő szemek számát és a szóráskép jellemzőit. A hatásos lőtávolságot a teljes fegyver–lőszer rendszer, a célfeladat és a körülmények együtt határozzák meg. A veszélyeztetett terület ennél lényegesen nagyobb lehet.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0022 · A sörétes lőszerek csoportosítása. Mit jelent a 16/70, 12/76 és 20/65 kaliberjel?
A sörétes lőszereket a kaliber és hüvelyhossz, a lövedéktöltet, az anyag, valamint a rendeltetés szerint lehet csoportosítani. A 16/70, 12/76 és 20/65 jelölés első száma a hagyományos kaliber, a második a névleges hüvelyhossz milliméterben, a kinyílt hüvelyre vonatkozó rendszer szerint.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0024 · Mikor szabad a sörétes lőfegyvert megtölteni és mikor köteles üríteni?
A fegyver csak az engedélyezett tevékenység megfelelő helyén, idején és az irányító utasításával összhangban kerülhet töltött állapotba. A használat befejezésekor, helyváltoztatás vagy más, biztonságot érintő helyzet előtt a tevékenység szabályai szerinti töltetlen állapotot kell biztosítani.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0025 · Hogyan kell a sörétes lőfegyvert tűzkész állapotba hozni, üríteni?
A tűzkész állapotba hozás és az ürítés végrehajtása fegyvertípushoz kötött gyakorlati feladat. Elméletben a jogosultságot, a biztonságos környezetet, a feladatot vezető személy utasítását, a fegyver állapotának ismeretét és a töltetlenség megbízható ellenőrzésének szükségességét kell megnevezni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0026 · A sörétes lőfegyver hordmódja. A cserélhető csövű lőfegyvereket milyen egyedi azonosítóval kell ellátni?
A hordmódot az adott fegyver, a tevékenység és a környezet határozza meg; közös követelmény a biztonságos irány, a fegyver biztos kézben tartása és a többiek veszélyeztetésének kizárása. A cserélhető cső fődarab, amelyre a jogszabály szerinti egyedi azonosítási és jelölési követelmények vonatkoznak.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0028 · Mikor kell megkülönböztetett figyelemmel lenni a lövés leadására?
Különösen veszélyes a bizonytalanul azonosított cél, a takart háttér, a rossz látási viszony, az emberek vagy állatok mozgása a veszélyeztetett területen, valamint a víz, kő, fagyott talaj és más visszapattanást okozó felület. Ha a biztonság nem egyértelmű, a lövést mellőzni kell.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0029 · A lőfegyver meghibásodása esetén mi a teendő, kinek adható át javítás céljára?
Rendellenes működés, sérülés vagy akadály esetén a használatot meg kell szakítani, a helyzetet biztonságosan jelezni kell a lövészetvezetőnek vagy oktatónak. Javítást az erre jogosult engedélyes szakember végezhet; a javítás után szükséges vizsgálatot külön ellenőrizni kell.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0030 · Lőfegyver használatából eredő baleset esetén mi a teendő, mely szerveket kell értesíteni?
A további veszélyt meg kell állítani, azonnal segítséget kell hívni a 112-n, és jelezni kell, hogy lőfegyverrel összefüggő baleset történt. A mentők és a rendőrség értesítése szükséges; a lőtér vagy vadászat vezetőjét is haladéktalanul tájékoztatni kell. Segítséget a saját biztonság és a segélyhívó utasításai szerint kell nyújtani.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
A sörétes hosszú fegyver jellemzően huzagolatlan csövű, több sörétszemet tartalmazó töltetet vagy az adott fegyverhez készült egylövedékes lőszert használ. Szerkezete lehet billenőcsövű, kézi ismétlő vagy öntöltő. Hatástávolsága és veszélyes elrepülési távolsága eltérő fogalom.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0032 · A golyós lőfegyvert milyen célra szabad használni?
A golyós hosszú lőfegyver az engedélyezett tartási célra, valamint az előírt feltételekkel lőtéri gyakorlásra használható. Vadászati és sportcél esetén a saját célhoz tartozó személyi, területi és biztonsági követelményeket is teljesíteni kell.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0033 · A golyós lőfegyverek csoportosítása cső és töltési rendszerük szerint.
Csőszám és elrendezés szerint megkülönböztethetők egycsövű, többcsövű és vegyes csövű kialakítások. Töltési-működési rendszer szerint egylövetű, kézi ismétlő, öntöltő (félautomata) és automata fegyvereket különböztetünk meg; a műszaki csoportosítás önmagában nem jelent tartási vagy használati jogosultságot. A huzagolás a golyós cső jellegzetes belső kialakítása.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0034 · Milyen töltési rendszerű golyós lőfegyvereket ismer?
Egylövetű rendszernél nincs tölténytár, és minden lövéshez külön lőszerelhelyezés szükséges. Kézi ismétlőnél a tárból történő újratöltéshez a szerkezet kézi működtetése tartozik. Öntöltőnél az újratöltés a lövés után önműködően megy végbe, egy elsütőműködtetésre egy lövéssel.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0035 · A golyós lőfegyverek tárrendszerei. A golyós lőfegyver csövének jellemzése.
A tár a lőszer tárolására és a fegyver működési rendjében történő rendelkezésre bocsátására szolgáló egység. Lehet beépített vagy kivehető, dobozszerű vagy csőtáras kialakítású; a pontos megoldás típusfüggő. A golyós csőben csavarvonalú huzagolás vezeti és forgásba hozza a lövedéket.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0036 · A golyós lőfegyverek fő részei, az elsütő és biztosító szerkezet rendeltetése, működése.
A golyós fegyver fő szerkezeti egységei a cső és töltényűr, a tok és zárszerkezet, az elsütő- és biztosító rendszer, a megtartást szolgáló agyazás vagy markolati rész, valamint a kialakítás szerinti tár és irányzóelemek. Az elsütő szerkezet a működés indítását, a biztosító a nem szándékos működés kockázatának csökkentését szolgálja. A biztosító pontos hatása konstrukciófüggő: bizonyos elemek mozgását gátolja, ezért a bekapcsolt állapota nem bizonyítja a töltetlenséget. A fegyver megfelelő irányban tartása és az elsütőbillentyűtől távol tartott ujj ettől független biztonsági követelmény.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0037 · A golyós lőfegyverek hatásos lőtávolsága. Milyen messzire repülhet el a lövedék?
A hatásos lőtávolság az adott fegyver–lőszer rendszerrel és körülmények között teljesíthető feladat távolsági jellemzője. A lövedék teljes elrepülési távolsága ezt jelentősen meghaladhat, egyes lőszereknél kilométeres nagyságrendű is lehet. A cél mögötti veszélyt ezért önállóan kell értékelni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0038 · A golyós lőszerek csoportosítása hüvelyük és lövedéktípusuk szerint.
A hüvely fenékkialakítása szerint peremes, hornyos és további szabványos változatok, alakja szerint például egyenesebb falú és palacknyakú kivitelek különíthetők el. A lövedék lehet köpenyes, részben köpenyes vagy egyanyagú; alakja és rendeltetése szerint további csoportokba sorolható. A pontos jogi minősítést külön kell vizsgálni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0039 · A golyós lőszer részei. Van-e tiltott lövedéktípus?
A golyós lőszer alapegységei a hüvely, a gyújtóelem vagy gyúelegy, a hajtóanyag és a lövedék. A törvény tiltott kategóriában nevesít többek között áthatoló, robbanó, fényjelző és gyújtó lövedékű lőszereket, valamint külön feltételekkel az expanzív rövidfegyver-lőszert. A besorolást és a kivételeket együtt kell ismerni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0040 · Mit jelöl a 8x57JS, a 7x64, a 30–06, illetve a 22 Hornet meghatározás?
A 8x57JS és a 7x64 metrikus eredetű kalibermegnevezés: az első szám a névleges kalibercsaládra, a második a névleges hüvelyhosszra utal. A .30–06 hüvelykes eredetű jelölés, történeti 1906-os utótaggal; a .22 Hornet teljes típust jelölő név. Az azonos vagy hasonló kezdőszám nem jelent felcserélhetőséget.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0042 · A golyós lőfegyverből történő lövés leadásának szabályai. Mi a külballisztika?
Lövés csak jogszerű tevékenységben, biztosan azonosított célra, megfelelő és ellenőrzött háttérrel, a helyszín biztonsági szabályai szerint adható le. A külballisztika a lövedék csőből való kilépése utáni szabad repülését vizsgálja, a gravitáció és a légellenállás hatását is beleértve.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0043 · Hogyan kell a golyós lőfegyvert tűzkész állapotba hozni? Mi a gyorsító szerepe?
A tűzkész állapotba hozás a konkrét fegyveren oktatóval végzendő kezelési feladat. A gyorsító egyes fegyvereken az elsütéshez szükséges működtetőerő csökkentésére szolgáló szerkezeti megoldás. Használata fokozott óvatosságot és a típus pontos ismeretét igényli.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0044 · A lőfegyverek karbantartásának szabályai, eszközei. Mi a belballisztika?
A karbantartás célja a tiszta, sérülésmentes, megbízható műszaki állapot fenntartása. Csak ellenőrzötten töltetlen fegyveren, biztonságos helyen, a gyártó által előírt eszközökkel és eljárással végezhető. A belballisztika a gyújtástól a lövedék csőből való kilépéséig tartó, fegyveren belüli folyamatokkal foglalkozik.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0045 · Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver működési elvét, hatásadatait.
Az öntöltő maroklőfegyver a lövés energiájának felhasználásával végzi az újratöltési ciklust, miközben az elsütőszerkezet egyszeri működtetésére egy lövést ad le. A működési elv, a tárkapacitás és a hatásadatok konkrét típushoz és lőszerhez tartoznak.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
A pisztolylőszer fő alkotóelemei a hüvely, a gyújtóelem vagy gyúelegy, a hajtóanyag és a lövedék. A központi gyújtású és a peremgyújtású töltény a gyújtás elhelyezésében különbözik. A teljes töltényt a megfelelő gyári megnevezés azonosítja.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0047 · Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver fő részeit, azok rendeltetését.
Az öntöltő maroklőfegyver tokja vagy markolati váza fogja össze és tartja a fő egységeket. A cső és töltényűr a lőszer befogadásához és a lövedék vezetéséhez tartozik; a szán és a záró részek az adott rendszer működését szolgálják. Az elsütőszerkezet a gyújtás indításában, a biztonsági szerkezet a véletlen működés megelőzésében vesz részt. A helyretoló rendszer a mozgó egység visszatéréséhez kapcsolódik, a tár lőszert tárol, az irányzóelemek a célzást segítik. A részek pontos elnevezését mindig a bemutatott típusra kell alkalmazni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0048 · Ismertesse a maroklőfegyver töltésének, ürítésének szabályait.
A töltés és ürítés a fegyvertípushoz kötött, felügyelten megtanulandó kezelési művelet. Közös követelmény az engedélyezett hely és feladat, a biztonságos irány, a résztvevők védelme, a fegyver állapotának ismerete és a művelet eredményének ellenőrzése.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0049 · Ismertesse a lőfegyver töltetlenség-ellenőrzésének módját.
A töltetlenség ellenőrzése annak megbízható megállapítása, hogy a fegyver töltényűrében, tárában vagy más lőszerbefogadó részében nincs lőszer. A vizsgálandó helyek és az ellenőrzés módja szerkezetfüggő; a konkrét eljárást oktatóval, az adott fegyveren kell elsajátítani.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0050 · Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver hatásos lőtávolságát, hatásmódját.
A maroklőfegyver hatásos távolsága az adott fegyver, lőszer, feladat és körülmények függvénye. A lövedék a feladathoz kapcsolódó távolságon túl is okozhat súlyos sérülést. A hatásmód a lövedék és az eltalált közeg kölcsönhatása, amelyet több műszaki és környezeti tényező alakít.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0051 · Sorolja fel a maroklőfegyverek használata során előforduló leggyakoribb akadályokat és azok elhárításának módját.
Gyakori rendellenesség lehet a gyújtás elmaradása, adagolási, zárolási, hüvelykivonási vagy kivetési probléma, valamint szokatlanul gyenge hang vagy visszahatás. Biztonságos közös reakció a használat megszakítása, a veszélytelen irány megőrzése és a lövészetvezető vagy oktató azonnali értesítése.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0052 · Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver karbantartásának szabályait, a karbantartás eszközeit és módját.
A karbantartás előtt ellenőrzött töltetlenség, lőszertől elkülönített munkakörnyezet és a típus gyártói útmutatója szükséges. A megfelelő tisztítóeszközök és engedélyezett tisztító-kenő anyagok használhatók; sérülés, kopás vagy működési bizonytalanság esetén jogosult szakemberhez kell fordulni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0053 · Ismertesse az önvédelmi lőfegyver viselésére vonatkozó szabályokat.
Önvédelmi célra engedélyezett rövid lőfegyver a rendelet szerint betárazva, véletlen elsülés ellen biztosítva és rejtve viselhető. A viselő nem állhat szeszes italtól befolyásolt állapotban, szervezetében kábítószer vagy pszichotróp anyag nem lehet; a szükséges hatósági igazolványt magánál kell tartania.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0054 · Ismertesse az önvédelmi lőfegyver és lőszer tárolására vonatkozó szabályokat.
Tároláskor az önvédelmi fegyverre is az ürített állapot, az illetéktelen hozzáférés kizárása és a megfelelő, biztonsági zárral ellátott tároló a főszabály. Rövid lőfegyvernél a rendelet szerint rögzített, erős falú doboz is alkalmazható. A lőszer elkülönített, védett tárolása szintén követelmény.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0055 · Az öntöltő maroklőfegyver részleges szét- és összeszerelésének végrehajtása.
A részleges szét- és összeszerelés az adott öntöltő maroklőfegyveren bemutatandó gyakorlati feladat. Előfeltétele a megbízhatóan ellenőrzött töltetlenség, a lőszermentes munkaterület és a gyártó által meghatározott karbantartási határ ismerete. A végrehajtást képzett oktató felügyeli.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0056 · A maroklőfegyver töltésének és ürítésének végrehajtása.
A tétel a konkrét maroklőfegyver biztonságos töltésének és ürítésének személyes végrehajtását kéri. A teljesítéshez oktatói felügyelet, az adott típus ismerete, biztonságos környezet, fegyelmezett kezelés és a végállapot ellenőrzése szükséges.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0057 · Mi a jogos védelem? Ismertesse gyakorlati példával.
A Btk. 22. § szerint jogos védelmi helyzetben a saját vagy más személye, javai, illetve a közérdek ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges cselekmény nem büntetendő. A megtámadottat menekülési kötelezettség nem terheli. A védekezés feltételeit az adott helyzetben kell vizsgálni. Példa: valaki éppen jogtalanul bántalmaz egy másik személyt, és a jelenlévő a támadás megállításához szükséges módon közbelép. A már befejeződött bántalmazás későbbi megtorlása külön megítélés alá esik. A példa nem állítja, hogy minden ilyen helyzetben lőfegyver használata szükséges vagy jogszerű.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
FVT-0058 · Mi a végszükség? Használható-e az önvédelmi lőfegyver végszükségben?
Végszükségben közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből mentik saját vagy más személyét, javait, illetve a közérdeket. A Btk. 23. § (1) szerint az ehhez szükséges cselekmény akkor nem büntetendő, ha nem okoz nagyobb sérelmet az elhárítani kívántnál. A (2) bekezdésben a büntethetőség kizárt akkor is, ha a menthető felindulás vagy ijedtség következtében elmarad a sérelem nagyságának felismerése, és emiatt a mentést végző nagyobb sérelmet okoz. A (3) bekezdés kizárja a végszükség megállapítását annál, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozási kötelessége. Önvédelmi lőfegyver használatának jogszerűségét is e feltételek és a konkrét tények alapján kell megítélni; a veszélyhelyzet puszta fennállása nem ad általános felhatalmazást.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 1. számú melléklet
A fegyverismeret a jogszerű forgalmazás és a balesetmegelőzés alapja. A kereskedőnek fel kell ismernie az eszköz kategóriáját, azonosítóit, a szükséges műszaki dokumentumokat és a vevő megszerzési jogosultságát. Ismernie kell a biztonságos átadás, tárolás, készletkezelés és nyilvántartás szabályait is. Bizonytalan besorolás vagy hibás állapot esetén az értékesítést nem lehet találgatásra alapozni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0002 · A tűzfegyver fogalma és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.
A tűzfegyver fogalmát az Ftv. 2. § 29. pontja négy csoporttal határozza meg. Ide tartozik az A vagy B kategóriájú, gyúlékony hajtóanyaggal szilárd lövedék kilövésére alkalmas vagy arra átalakítható kézifegyver, az összeállított moduláris fegyverrel együtt; e csoportnál külön kivétel a kizárólag nevesített jelző, életmentő, ipari és hasonló célokra használható eszköz, valamint a törvény szerinti hatástalanított vagy muzeális fegyver. Külön nevesített csoport az A vagy B kategóriájú színházi tűzfegyver; az A, B vagy C kategóriájú, csak gáz- vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, de a törvény szerinti gáz- és riasztófegyvernek nem minősülő eszköz; továbbá a C kategóriájú, az uniós rendelet szerint véglegesen működésképtelenné tett tűzfegyver. A hatástalanítás eltérő jogi eseteit ezért nem szabad összevonni. Az engedély időtartamánál a 253/2004. Korm. rendelet 32. §-a szerinti főszabály a visszavonásig tartó hatály; a (2) bekezdésben felsorolt esetekben, például önvédelmi célú lőfegyver tartására jogosító engedélynél, öt év. A meghosszabbítást legalább harminc nappal a lejárat előtt kell kérni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0003 · A lőszer fogalma. Milyen lőfegyvert nem lehet forgalmazni és tartani?
A lőszer lövedéket, lőport és gyúelegyet tartalmazó, egybeszerelt töltény. Jogszabályi kivétel hiányában az A kategóriás tűzfegyver, az automata és az automata külsejű félautomata lőfegyver tartása nem engedélyezhető. Kizárt az olyan lőfegyver tartásának engedélyezése is, amelynek használatát a kérelmezett célra más jogszabály tiltja. A kereskedelmi forgalomba hozatalhoz és a tartási engedélyhez az előírt azonosítási, vizsgálati és tanúsítási feltételeket is teljesíteni kell.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0004 · A lőfegyver tartására ki kaphat engedélyt?
Főszabály szerint a szükséges elméleti és jártassági feltételeket teljesítő, tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképes személy kaphat engedélyt, ha kizáró ok nem áll fenn, és az adott tartási célhoz tartozó további feltételeket is teljesíti. A törvény külön sportcélú kiskorú-kivételt is tartalmaz.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0005 · Hol, hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni?
A működőképes lőfegyvert főszabály szerint ürített állapotban, illetéktelenektől elzárva, megfelelő helyen és biztonsági zárral ellátott, erős falú tárolóban kell tartani. A lőszert elkülönítve, hasonlóan védett tárolóban kell elhelyezni. Működőképes rövid lőfegyver és tűzfegyver fődarab tárolására falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített, megfelelően erős és biztonsági zárral ellátott doboz is alkalmazható a rendelet további feltételeinek betartásával.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0006 · Sorolja fel a tűzfegyver fődarabokat. Mi a szemrevételezési és vizsgálati tanúsítvány?
A törvényben nevesített fődarabok: fegyvercső, váltócső, betétcső, forgódob, az ezeket egybefoglaló tokszerkezet, zár vagy zárszerkezet és szán. A vizsgálati tanúsítvány az elvégzett műszaki vizsgálat eredményét, a szemle tanúsítása az adott szemle megállapításait dokumentálja. Szemlére azt a fegyvert kell bemutatni, amelyen elismert külföldi próbajel van, de a vizsgálatról nincs tanúsítványa. A tanúsítvány a vizsgált eszköz azonosítóit, besorolását és érvényességi adatait is tartalmazza; személyes tartási engedélyt nem helyettesít.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0007 · Mikor nem lehet a lőfegyvert szállítani, viselni, használni?
A 253/2004. Korm. rendelet 38. § (1) c) pontja szerint a fegyver viselése és a működőképes lőfegyver használata tilos szeszes italtól befolyásolt állapotban, illetve ha a szervezetben kábítószer vagy pszichotróp anyag van. Használni tilos a fegyvert érvénytelenített próbajellel; a tanúsítvány lejáratához kapcsolódó használati tilalomnál a vadász- és sportlőfegyver kivételét is figyelembe kell venni. Meghibásodott vagy eldugult fegyverből lövést leadni tilos. A szállításhoz megfelelő jogosultság és a 38. § (1) a) pontja szerinti, az alkalmazandó kivételekkel együtt értelmezett csomagolás és hozzáférés-védelem szükséges. A használati tilalom és a javítás céljából történő jogszerű szállítás eltérő kérdés; hibás vagy bizonytalan állapotú fegyver további kezeléséről jogosult szakemberrel kell egyeztetni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
A 38. § (1a)–(1b) bekezdésében meghatározott kivételekkel és más jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, lakott területen, közterületen, nyilvános helyen és közforgalmú járművön a működőképes hosszú lőfegyvert ürítve, tokban kell szállítani. A működőképes rövid lőfegyvernél a rendelet üres tárat, a fegyver és a lőszer elkülönített csomagolását, valamint zárt dobozt vagy más zárt tárolót ír elő. Illetéktelen személy hozzáférését minden esetben meg kell akadályozni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0009 · Mi a teendője, ha lőfegyverét – megszerzésére jogosultnak vagy forgalmazónak – elidegenítette?
Ha az engedélyes egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyverét elidegenítette, az átvételi elismervényt vagy az elidegenítés tényét igazoló egyéb okiratot a lőfegyvertartási engedéllyel és az annak meglétét igazoló hatósági igazolvánnyal együtt nyolc napon belül be kell mutatnia az okmányt kiállító rendőri szervnek. A megszerző jogosultságát az ügylet előtt ellenőrizni kell.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0010 · A lőfegyver használata esetén milyen okmányokat kell az engedélyesnek magánál tartani?
Az egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver szállítása, viselése és használata során magadnál kell tartanod a tartási engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt. Rendőri igazoltatáskor a személyazonosságot az Rtv. 29. § (2)–(2a) szerinti módon kell igazolni; a törvény szerinti digitális személyazonosság-igazolás nem helyettesíti a fegyvertartási jogosultságot igazoló hatósági igazolványt. Az adott sport-, vadászati vagy átadási helyzet további dokumentumokat is igényelhet.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0011 · Hatósági ellenőrzéskor mi a kötelessége a lőfegyver tulajdonosának?
A jogosult köteles lehetővé tenni a jogszerű hatósági ellenőrzést, és az ellenőrzés körében a jogosultságot igazoló iratokat, a nyilvántartott fegyvereket, valamint a tárolás feltételeit bemutatni. A rendőri utasításokat a fegyver biztonságos állapotának figyelembevételével kell követni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0012 · Kinek adható és kinek engedhető át a lőfegyver?
Átadáskor a fegyver kikerül a tartására jogosult felügyelete alól; átengedéskor a fegyvert a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják. Vadászlőfegyver például vadászatra jogosult, megfelelő tartási engedéllyel rendelkező személynek adható át a rendelet feltételeivel. Sportfegyvernél az adott sportcélhoz és egyesületi viszonyhoz kapcsolódó szabályokat kell alkalmazni. Forgalmazónak és javításra jogosultnak a tevékenységük céljára történő átadás külön jogcím. Lőtéri, felügyelt használatra is kizárólag a 37. §-ban megengedett személynek és feltételekkel kerülhet sor; egy baráti vagy családi kapcsolat önmagában nem jogosultság.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0013 · Mikor kell a lőfegyvert a vizsgálatra kijelölt szervezetnek bemutatni?
A 31/2006. GKM rendelet 7. §-a szerint az előírt javítás, fődarabcsere, valamint a teherviselő elemen, az elsütő- vagy biztosítószerkezeten végzett meghatározott módosítás vagy helyreállítás után azonnal ismételt vizsgálat szükséges. Érvényes tanúsítvány nélküli fegyver megszerzésekor a vizsgálatnak a megszerzés előtti 60 napon belül kell megtörténnie, a rendelet hatályára vonatkozó kivételek figyelembevételével. Az időszakos vizsgálat főszabály szerint a tanúsítvány lejáratához, de legfeljebb tízéves időközhöz kötött. A már használatban lévő vadász- és sportlőfegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek; ez a javítás utáni ismételt vizsgálat kötelezettségét nem szünteti meg. Elismert külföldi próbajel és hiányzó tanúsítvány esetén a 8. § szerinti szemle szabályát is alkalmazni kell. A tulajdonos kérésére vagy az illetékes rendőrhatóság kezdeményezésére a 10. § (2) alapján szintén ismételt vizsgálatot kell végezni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0014 · Mi a teendője, ha lőfegyverét vagy fegyvertartási engedélyét elvesztette?
A fegyver, az érintett fődarab vagy az engedélyezési okmány elvesztését, illetve eltulajdonítását haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek. A bejelentés a rendeletben megjelölt, az esemény helye vagy a jogosult lakóhelye, illetve tevékenységi helye szerint illetékes rendőri szervnél tehető meg.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0015 · Milyen adatok megváltozását kell a rendőrhatóságnak bejelenteni?
A lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tartó személy az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertárolóhely változását a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni. A címzett az engedély kiadására jogosult vagy a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság. Szervezetnél e kötelezettség végrehajtásáért a szervezet vezetője felelős.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0060 · Milyen lőfegyvereket tilos kereskedelmi forgalomba hozni, valamint az ország területére behozni?
Főszabály szerint kizárt a kereskedelmi forgalomba hozatal, ha a fegyvernek nincs egyedi azonosítója, lőfegyverként más tárgynak látszik, a vadászathoz vagy sportlövészethez szükséges mértéket meghaladóan összehajtható, rövidíthető, gyorsan szétszedhető vagy átalakítható, illetve hiányzik az előírt vizsgálat, próbajel vagy tanúsítvány. A jelölési átmeneti szabályt is ellenőrizni kell. Az engedélyköteles behozatalhoz megfelelő hatósági engedély szükséges; a belföldi üzleti jogosultság ezt önmagában nem igazolja.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0061 · A forgalmazó milyen nyilvántartásokat köteles vezetni?
A forgalmazó a fegyver, lőszer és lőszerelem forgalmát a rendelet szerinti hitelesített nyilvántartó könyvben rögzíti. A fegyvernél az azonosító adatokat, a lőszernél az azonosítást lehetővé tevő adatokat, az ügyfélnél a törvény szerinti személyi vagy szervezeti és engedélyadatokat kell felvenni. Az átvétel és az értékesítés bizonylatai a nyilvántartás alapjául szolgálnak. A napi zárás, a tényleges és nyilvántartott készlet egyeztetése, valamint a központi nyilvántartás felé előírt elektronikus adattovábbítás külön feladat.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0062 · Milyen időponttól és mennyi ideig kell a lőfegyver-kereskedőnek megőriznie a forgalmazási és adattovábbítási nyilvántartás adatait?
Az Ftv. 13. § szerint a 12. § (2) a)–d) pontjában felsorolt adatokat a lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt évig kell megőrizni. A 12. § (2) e) pontja szerinti lőszerelem-forgalmazási adatokat a nyilvántartásba vételtől kezdve folyamatosan kell megőrizni. Az adattovábbítási nyilvántartás megőrzési ideje a 18. § szerint az adattovábbítástól számított öt év. Az adatkört, a kezdő időpontot és az időtartamot együtt kell megnevezni; ezekre nem alkalmazható egységesen az „utolsó bejegyzéstől” fordulat.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0063 · Milyen feltételekkel hozhatók kereskedelmi forgalomba a lőfegyverek és egyéb fegyverek?
A forgalmazási engedélynek ki kell terjednie a szóban forgó fegyverre vagy eszközkategóriára. Az eszközön az előírt azonosítóknak és vizsgálati jelöléseknek szerepelniük kell, a biztonságos működés igazolásához pedig a megfelelő tanúsítvány szükséges. A különféle fegyverekre, lőszerekre, hatástalanított eszközökre és muzeális fegyverekre eltérő részletszabályok vonatkozhatnak. Hatástalanított tűzfegyvernél a hatástalanítás megfelelőségét igazoló okmány és jelölés is lényeges. Az értékesítés utolsó feltétele a vevő adott eszközre vonatkozó megszerzési jogosultsága.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0064 · A fegyver, lőszer, lőszerelem forgalmazási tevékenységet ellátó személyeknek milyen feltételeknek kell megfelelni?
A forgalmazást közvetlenül végző személynek teljesítenie kell az engedélyezés személyi és szakmai feltételeit. A személyre szóló engedélyt kérelmezőnek be kell töltenie a 18. életévét, cselekvőképesnek kell lennie, és vele szemben az Ftv. 3/A. § (2) szerinti kizáró ok nem állhat fenn. A 253/2004. Korm. rendelet 10. § (1) a) pontjában elfogadott képesítést vagy forgalmazási tevékenységre elfogadott fegyverforgalmazási vizsgát is igazolni kell. A tevékenység helye szerint illetékes rendőr-főkapitányság személyre szóló engedélye szükséges; a közvetlenül dolgozó személyt a 4. számú melléklet szerinti hatósági igazolvánnyal kell ellátni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0065 · Mi a teendője a fegyvert megszerezni kívánó személy azonosításakor?
A személyazonosságot hatósági igazolványból kell ellenőrizni, rögzítve a törvényben előírt adatokat. Meg kell győződni az engedély hatályosságáról és arról, hogy az ügyfél éppen a szóban forgó eszközt megszerezheti.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0066 · Mely hatóság tarthat ellenőrzést a fegyverüzletben, az ellenőrző hatóság mit ellenőrizhet?
Az engedélyező és ellenőrzésre jogosult rendőri szerv vizsgálhatja a személyi jogosultságokat, az engedély szerinti működést, a tárolást, a készletet és a nyilvántartásokat. Más hatóság saját törvényi hatáskörében járhat el.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0067 · Mi a forgalmazásra feljogosított teendője, ha egy lőfegyvert átvesz értékesítésre?
Az átadó jogosultságát, az eszköz azonosítóit és dokumentumait ellenőrizni kell. A forgalmazásra átvett lőfegyverről a 12. melléklet szerinti elismervényt két példányban kell kiállítani, és el kell végezni az előírt nyilvántartási műveleteket.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0068 · Kinek értékesíthet fekete lőport és a hozzá tartozó csappantyút?
A muzeális sportcélú használatra jogosult természetes személy, az erre és lőszerelemtartásra jogosult sportegyesület kereskedelmi meghatalmazottja, illetve az elöltöltős vadászati engedély jogosultja megfelelő jogcímmel szerezhet lőszerelemet. Házilagos újratöltéshez külön e tevékenységre jogosító engedély szükséges.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0069 · Mi a teendő, ha a kereskedő a lőfegyver vagy a lőszer csomagolóláda felbontásakor hiányt tapasztal? Milyen intézkedéseket kell tennie?
A tényleges és a bizonylat szerinti készleteltérést az átvételkor azonnal rögzíteni kell, az érintett csomagolást és dokumentumokat megőrizve. A hiányt a szállítóval és az illetékes rendőri szervvel tisztázni kell; eltűnés vagy eltulajdonítás gyanúját nem lehet egy későbbi készletzárásra halasztani. A nyilvántartásban valótlan, teljes átvétel nem szerepelhet. Óvatossági ajánlásként az eltéréssel érintett tétel további értékesítését az azonosítás és a hiány rendezéséig célszerű szüneteltetni; a hatóság konkrét intézkedését teljesíteni kell.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0070 · A forgalmazó az értékesítésre átvett fegyverről és lőszerről milyen okmányt, hány példányban köteles kiállítani, azt kinek kell továbbítani és átadni?
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0071 · Balesetveszélyes és selejtes fegyvert forgalomba hozhat-e a kereskedő?
Működőképes, használatra alkalmas fegyverként balesetveszélyes vagy selejtezett eszköz nem értékesíthető. A kijelölt vizsgáló szervezet minősítését és a hatósági eljárást kell követni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0072 · Kinek forgalmazhat lőszerelemet és milyen mennyiségben?
A vevői jogosultságot a felhasználási jogcím alapján kell ellenőrizni. Muzeális célú lőszerelemnél a 15. § (2) f) pontjában megjelölt sportegyesületi kereskedelmi meghatalmazott, a muzeális fegyver sportcélú használatára engedéllyel rendelkező természetes személy, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosult jöhet szóba. Házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez az e tevékenységre jogosult természetes személy, valamint a lőszergyártási engedélyes részére értékesíthető lőszerelem. Lőport és csappantyút eredeti, bontatlan gyári csomagolásban lehet forgalmazni; természetes személynek egy kilogrammnál nagyobb töltőtömegű lőpor-kiszerelés nem adható el. A kiszerelés határa mellett a jogosult tárolási feltételeit és engedélyének korlátait külön kell vizsgálni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0073 · Milyen biztonsági feltételeket kell megteremteni a forgalmazási helyen?
A helynek meg kell felelnie a forgalmazási és tárolási engedélynek, a vagyonvédelmi előírásoknak és a nyilvántartási technikai követelményeknek. Egyszemélyes kiszolgálással működő fegyverszaküzletnél távirányítással működtethető elektromos beléptető rendszert kell létrehozni. A közönség nem férhet hozzá önállóan a fegyverekhez, lőszerhez és lőszerelemekhez. A tároló és a bemutatótér védelmét, a belépés ellenőrzését, az előírt jelzőrendszert és a kulcskezelést az engedélyezett kialakítás részeként kell fenntartani. A biztonsági berendezés hibája vagy az illetéktelen hozzáférés kockázata intézkedést igényel.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0074 · Milyen adatok megváltozását kell a központi lőfegyver nyilvántartásnak jelenteni?
A központi lőfegyver-nyilvántartásba haladéktalanul továbbítani kell az Ftv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott ügyleti adatokat: a fegyver és a lőszer azonosító adatait, az ügyfelek személyi vagy szervezeti adatait és engedélyadatait, valamint a törvényben meghatározott lőszerelem-forgalmazás adatait. Ettől külön kötelezettség az 5–8. számú melléklet szerinti készletrevételi és értékesítési adatok bejelentése az ORFK-nak öt napon belül. Az engedély adatainak változását és az engedélyezett tevékenység felfüggesztését, beszüntetését vagy újrakezdését a 17. § szerinti illetékes rendőri szervnek szintén öt napon belül kell bejelenteni.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0075 · A fegyverjogszabályok milyen lőfegyverre szerelhető eszközök forgalmazását tiltják?
Az eszköz forgalmazhatóságát a jelenlegi kategória- és engedélyszabályok szerint kell elbírálni. A hangtompító általános, minden jogosultra kiterjedő tilalmát állító régi válasz ma pontatlan: a 35/B. § meghatározott jogosultaknál lehetővé teszi tartását. A közvetlen értékesítési feltételt a 15. § (2a) bekezdése rögzíti: hangtompító kizárólag a 35/B. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet részére értékesíthető. A jogosulti kört és a használati célt a teljes 35/B. § alapján kell megállapítani.
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
FFV-0076 · Hogyan és hol tárolhatja a lőfegyvereket, lőszereket és lőszerelemeket?
A forgalmazó az engedélyben megjelölt tárolóhelyen, az ott engedélyezett készletfajta és mennyiség szerint tárolhat. A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján:
A szaküzlet raktárát biztonságosan zárható módon el kell különíteni az eladótértől; az ügyfélteret rögzített kiszolgáló pult választja el az eladótértől (20. § (4)).
Az üzlethez folyamatos, 24 órás figyelésű rendszerhez kapcsolódó behatolásjelző, külső riasztó és rejtett kapcsolóval vagy távirányítóval indítható pánikriasztás kell (20. § (5)).
Eltérő rendelkezés hiányában a működőképes lőfegyvert ürítve, illetéktelenektől elzárva, megfelelően ellenálló, biztonsági záras tárolóban kell tartani; a lőszer elkülönítendő. Szervezetnél az épület őrzött vagy riasztóval védett legyen (42. § (1)).
A lőszerelemek eredeti gyári csomagolásban, ablakkal rendelkező helyiség megfelelő zárt szekrényébe kerülnek. A fekete és a füstnélküli lőpor nem lehet közös szekrényben; a csappantyút fémlemez választja el a lőportól. A szekrényben csak lőpor és csappantyú tartható (43. § (1)–(3)).
Eltérő hatósági engedély nélkül lakóépületben legfeljebb 2 kg lőpor és 5000 csappantyú, nem lakóépületben 10 kg és 25 000 csappantyú tartható. A forgalmazó indokolt kérelemre nagyobb mennyiségre is kaphat engedélyt (43. § (3)–(3a)).
A lőpor és csappantyú tárolóhelyiségében tilos a dohányzás és a nyílt láng; nyílt lánggal működő berendezés sem lehet ott (43. § (4)).
Források
Kérdés forrása: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, 10. számú melléklet
LSZ-0001 · Mely jogszabályok rendelkeznek a lőszerek házilagos szerelésének szabályairól?
Az alapfogalmakat és az engedélykötelezettséget a 2004. évi XXIV. törvény, a részletszabályokat a 253/2004. Korm. rendelet tartalmazza. A vizsgakérdések a 49/2004. BM rendelet 2. mellékletében szerepelnek.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0002 · Milyen tevékenységet nevezünk házilagos lőszer-szerelésnek?
A házilagos lőszerszerelés és -újratöltés a törvény szerint lőszer saját felhasználás céljára történő házilagos gyártása. Erre a kereskedelmi lőszergyártástól eltérő szabályok vonatkoznak.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
Házilagos lőszerszerelést az arra rendőrségi engedéllyel rendelkező személy végezhet. Ilyen engedély kizárólag annak adható, aki már rendelkezik lőfegyver és lőszer tartására jogosító engedéllyel, továbbá biztosítja a lőszer és a lőszerelem előírt tárolását. Az elméleti és jártassági követelmények teljesítését vizsgabizonyítvánnyal kell igazolni. A fegyvertartási engedély és a külön lőszerszerelési engedély eltérő okmány; egyik sem helyettesíti a másikat.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0004 · Ki szerezhet meg lőszer házilagos szereléséhez csappantyút és lőport?
Házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges lőszerelem az e tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező természetes személy, valamint a lőszergyártási engedéllyel rendelkező részére értékesíthető. A házilagos szerelési engedély a lőpor és a csappantyú megvásárlására is jogosít. A forgalmazó köteles ellenőrizni a jogosultságot és vezetni az előírt nyilvántartást.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0005 · Milyen előírások vonatkoznak a csappantyú és a lőpor házilagos tárolására?
Lakás céljára szolgáló épületen belül kialakított tárolóhelyen főszabály szerint legfeljebb 2 kg lőpor és 5000 csappantyú, nem lakás céljára szolgáló épületen belül kialakított tárolóhelyen legfeljebb 10 kg lőpor és 25 000 csappantyú tárolható. A tárolás eredeti gyári csomagolásban, illetéktelenektől védetten történik. A fekete és a füstnélküli lőport külön szekrényben, a csappantyút a lőportól fémlemezzel elválasztva kell tárolni. Az adott engedély ennél szűkebb birtoklási korlátját is be kell tartani. Lőszerelemet ablakkal rendelkező helyiségben, az előírt biztonsági zárral ellátott, külső erőhatásnak ellenálló szekrényben vagy lefújó nyílásos lemezszekrényben kell tárolni. A lőszerelemek szekrényében kizárólag lőpor és csappantyú tartható. A helyiségben nyílt lánggal üzemelő berendezés nem lehet; a dohányzás és nyílt láng használata tilos.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0006 · Milyen kaliberjelű lőszer szerelhető házilagosan?
Kizárólag az engedélyes lőfegyvertartási engedélyébe bejegyzett lőfegyverhez tartozó, abban használható lőszer szerelhető házilagosan, a külön engedély birtokában. A peremgyújtású lőszer házilagos szerelése és újratöltése ezzel az engedéllyel is tilos. Az azonos vagy hasonló kalibernév önmagában nem igazolja, hogy egy lőszer az adott fegyverhez használható. Más személy fegyveréhez való készítésre ebből nem keletkezik jogosultság.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
A törvény lőszerként az egybeszerelt töltényt határozza meg, amely lövedéket, lőport és gyúelegyet tartalmaz. A teljes fogalmat az Ftv. 2. §-ával együtt kell tanulni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0008 · Melyek a lőszerelemek (lőszeralkatrészek)?
Az Ftv. lőszeralkatrésznek vagy lőszerelemnek nevezi a lőport, a gyúelegyes – csappantyús – töltényhüvelyt és a csappantyút. Ide sorolja továbbá a tűzfegyverből történő kilövésre tervezett robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedékeket. A jogi felsorolás a külön szabályozott alkotóelemek körét adja meg. A teljes lőszer műszaki részeinek felsorolása ennél más szempontú; az üres, gyújtóelem nélküli hüvely megnevezését nem szabad automatikusan a csappantyús hüvelyével azonosítani.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0009 · Melyek a polgári célra tiltott lövedékfajták?
Az Ftv. 1. mellékletének A3 alkategóriájába tartozik a páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedéket tartalmazó lőszer és az ilyen lőszerhez való lövedék. Az A4 alkategória az expanzív lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszert, valamint annak lövedékét fogja át, a vadászati vagy sportlövészeti célú lőfegyverhez, használatra jogosult személyek számára megadott kivétellel. A jogi kategória meghatározása mellett a konkrét célra fennálló hatósági jogosultságot is külön ellenőrizni kell.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0010 · Átadható-e a házilag szerelt lőszer azonos kaliberjelű fegyverrel rendelkező engedélyes számára felhasználás céljából?
Nem adható át másik fegyvertartónak felhasználásra a házilag szerelt vagy újratöltött lőszer, akkor sem, ha azonos kaliberjelű fegyvere van. A 253/2004. Korm. rendelet a forgalmazást és az átadást tiltja. A nevesített kivétel a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet részére történő átadás; ez vizsgálati célú kivétel, amely nem alapoz meg más személynek történő átadást.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0011 · Melyik magyar jogszabály, illetve szabvány táblázatai tartalmazzák a lőszerek maximális méret és gáznyomás adatait?
A hazai vizsgálati jogszabály a 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet. A megnyitott hatályos szöveg 32. §-a szerint az elfogadott kaliberjelekhez tartozó lőszer- és töltényűrméreteket, valamint a megengedett gáznyomásokat a 17. melléklet tartalmazza; a szabályozás a C.I.P.-rendszerhez kapcsolódik. Az MSZ 15765 sorozatra vonatkozó történeti hivatkozást csak pontosan azonosított kiadással szabad használni. Az eredeti vizsgakérdés maga nem nevez meg szabványszámot.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0013 · Mit jelent a magyar szabvány szerinti G1 érték?
A G1 a lőszeroldali C.I.P.-táblázatban a lövedék átmérőjének jelölése. Az azonos betű-szám jelölést mindig a megfelelő ábrarésszel együtt kell olvasni: a töltényűr oldalán a hozzá illeszkedő geometria más határértékkel szerepelhet. A lövedékátmérő és a fegyver névleges kaliberneve sem szükségképpen ugyanaz a szám.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0014 · Mit jelent a magyar szabvány szerinti Pmax_em érték?
A Pmax_em a szabvány szerinti legnagyobb megengedett átlagos gáznyomás elektromechanikus mérési eljáráshoz tartozó jelölése. Az „em” a mérési módra utal. Az érték a meghatározott vizsgálati feltételekhez kapcsolódik; nem egy házilag megállapítható biztonsági tartalék és nem azonos a vizsgálólőszer nyomásával.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0015 · Melyek a csappantyú és a lőpor házilagos tárolásának biztonságtechnikai követelményei?
A jogosultság, az eredeti csomagolás, a hozzáférés kizárása és az előírt elkülönítés egyszerre szükséges. A tárolóhely kialakítását és mennyiségeit a 43. § szerint kell megválasztani. Lőszerelemet ablakkal rendelkező helyiségben, az előírt biztonsági zárral ellátott, külső erőhatásnak ellenálló szekrényben vagy lefújó nyílásos lemezszekrényben kell tárolni. A lőszerelemek szekrényében kizárólag lőpor és csappantyú tartható. A helyiségben nyílt lánggal üzemelő berendezés nem lehet; a dohányzás és nyílt láng használata tilos.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0016 · Miért kell a csappantyúkat eredeti gyári csomagolódobozukban tárolni?
A csappantyút eredeti, ép gyári csomagolásban kell tárolni. A csomagolás elkülöníti az érzékeny elemeket, védi őket a véletlen mechanikai behatástól, és megőrzi a típus, gyártó és gyártási tétel azonosíthatóságát. Ömlesztve vagy más termék dobozában való tárolás a felismerhetőséget és a biztonságot is rontja.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0017 · Miért kell a lőport eredeti gyári csomagolódobozában tárolni?
A lőport az eredeti, egyértelműen azonosítható gyári csomagolásban kell tárolni. A doboz a típus és a gyártási tétel jelölését, valamint a gyártó figyelmeztetéseit is hordozza. Másik edénybe áttöltve könnyen összekeverhető más anyaggal, és a csomagolás alkalmassága sem igazolt. Élelmiszeres, italos vagy jelöletlen edény különösen megtévesztő.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0018 · Milyen tevékenységek végzése tilos a csappantyúkkal, lőporral való foglalatosság és a házilagos lőszer összeszerelés során?
Tilos a dohányzás, a nyílt láng és a szikraképző tevékenység a lőporral és csappantyúval végzett munka közelében. Nem megengedett az anyagok keverése, az ismeretlen anyag próbálgatása és az engedély nélküli hozzáférés. Alkohol, bódító szer, figyelemzavar vagy kimerültség mellett a munkát nem szabad végezni. Étkezést, ivást és a higiénét veszélyeztető tevékenységet el kell különíteni a munkaterülettől.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0019 · A csappantyúkkal, lőporral való foglalatosság, illetve a házilagos lőszer összeszerelés során szükség van-e védőszemüveg használatára és miért?
Igen, megfelelő védőszemüveg szükséges. A csappantyú váratlan működése, elrepülő részecske vagy anyagfröccsenés súlyos szemsérülést okozhat. A hétköznapi látásjavító szemüveg védelmi alkalmassága nem magától értetődő. A szemvédelem a szabályos eljárás mellett szükséges kiegészítő védelem.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0020 · Milyen helyiséget célszerű választani a házilagos lőszerszerelés céljára?
A helyiség legyen elkülöníthető, rendezett, jól megvilágított, illetéktelenek és gyermekek elől védhető. Jogszabály tiltja a tevékenységet olyan helyiségben, ahol nyílt lánggal üzemelő berendezés található. A tevékenység során a dohányzás, a nyílt lánggal járó és a szikraképző tevékenység is tilos. Az engedélyezett tárolást és az anyagok elkülönítését ettől függetlenül biztosítani kell. A nyílt lángú berendezés puszta jelenlétére vonatkozó tilalmat a dohányzás tilalmával együtt kell megtanulni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0021 · Miért van kiemelt fontossága annak, hogy a házilagos lőszerszerelés helyszínén rendet tartsunk?
A rend célja az anyagok, dokumentumok és munkadarabok összetévesztésének megelőzése. Az ismeretlen állapotú tételt nem szabad találgatással tovább kezelni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0022 · Szabad-e egy adott lőszerfajta szerelése során egyszerre több fajta lőport tartani a szerelés helyén?
Nem. Egy adott munkánál a munkafelületen különböző típusú lőporok egyidejű jelenlétét kerülni kell. A felcserélés vagy keveredés kiszámíthatatlan működéshez és súlyos balesethez vezethet. Az anyag teljes gyári azonosítása és az egymástól elkülönített készletkezelés alapkövetelmény.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0024 · Az azonosnak látszó, de különböző gyártmányú, típusjelzésű lőporok egymással megegyező ballisztikai tulajdonságokkal rendelkeznek-e? Véletlen felcserélésük milyen következményekkel járhat?
Különböző gyártmányú és típusú lőporok nem tekinthetők felcserélhetőnek a kinézetük alapján. A tévesztés kiszámíthatatlan nyomásterhelést és súlyos sérülést okozhat.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0027 · Felhasználható-e olyan lőpor házilagos lőszerszerelésre, amely két lőporfajta házi keveréke?
Nem. Különböző lőporok házi keverékét nem szabad lőszerszerelésre felhasználni. A keverék viselkedését a kiinduló anyagok adataiból nem lehet megbízhatóan átlagolni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0028 · Miért szükséges mindig megkülönböztetett figyelmet fordítani arra, hogy a töltési adatok milyen mértékegység rendszerben vannak megadva?
A mértékegység a számérték része: azonos szám eltérő egységben egészen más mennyiséget jelenthet. Különösen a tömeg, térfogat, hossz, nyomás és sebesség megkülönböztetése szükséges. A „grain” tömegegység, és nem azonos a grammal vagy a térfogattal. A hiányzó vagy bizonytalan egységet találgatással pótolni tilos.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0029 · Egy korábban általunk nem töltött lőszer szerelésekor első kísérletre miért csak a szakkönyvekben megadott kezdő, vagy minimum lőportöltetekkel készítsünk töltényeket?
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0031 · Miért nem szabad, hogy a töltetsúly kevesebb legyen a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvekben megadott minimum értéknél?
A dokumentált minimum alatti töltet sem tekinthető automatikusan biztonságosnak. Elégtelen vagy rendellenes gyújtás, működési zavar és a csőben maradó lövedék veszélye is felmerülhet. Ezért a „kevesebb mindig biztonságosabb” feltevés hibás. A dokumentált tartományon kívüli kísérletezés nem elfogadható.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0033 · Milyen módon lehet biztonságosan megsemmisíteni a lőport, mely valamilyen okból nem felhasználható?
Lőport otthon megsemmisíteni, elégetni, kiönteni vagy kommunális hulladékba tenni nem biztonságos. A további kezelésről a jogosult hatóságtól vagy veszélyesanyag-szakembertől kell útmutatást kérni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0034 · Milyen módon lehet biztonságosan megsemmisíteni a csappantyút, mely valamilyen okból nem felhasználható?
A csappantyú hatástalanítását vagy megsemmisítését nem szabad házilagos módszerrel megkísérelni. A megfelelő átadásról és kezelésről hatósággal vagy jogosult szakemberrel kell egyeztetni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0035 · Miért nem szabad olyan lőszert készíteni, amelynél a hüvely hossza meghaladja az adott lőszerre vonatkozó szabvány szerinti maximális méretet?
A túl hosszú hüvely a töltényűrben rendellenesen illeszkedhet, és a lövedék körüli rész beszorulásával veszélyes nyomásviszonyt hozhat létre. A puszta behelyezhetőség ezért nem megfelelőségi bizonyíték. Az előírt maximális méretet túllépő darab nem kezelhető szabványosként. A mérethez a megfelelő kaliber szabványlapja tartozik.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0036 · Amennyiben eltérünk a felhasznált lövedék, a hüvely vagy a csappantyú tekintetében a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvben megadott gyártmánytól, kell-e számítani arra, hogy a lőszer gáznyomása megnő?
Igen, eltérő gyártmányú összetevő esetén a gáznyomás növekedésének kockázatával is számolni kell. Más gyártmányú összetevő megváltoztathatja a teljes rendszer viselkedését. Korábbi mérési eredmény nem vihető át automatikusan új alkatrész-összeállításra.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0037 · Melyek azok az elsütött töltényhüvely megszemlélésével is megfigyelhető jelek, melyek arra utalnak, hogy a töltény gáznyomása túlságosan nagy?
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0039 · Melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy töltényhüvely elérte élettartama végét?
Repedés, korrózió, rendellenes deformáció vagy bizonytalan előélet kizárhatja egy alkatrész további biztonságos használatát. Az újrafelhasználások száma alapján önmagában nem lehet élettartamot kijelölni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0043 · Ólomlövedék öntésekor milyen védőeszközök használata célszerű?
A téma két kockázatot kapcsol össze: a hőhatást és az ólomexpozíciót. Megfelelő szem-, arc-, kéz- és testvédelem, illetve szakmailag meghatározott légzésvédelem válhat szükségessé.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0044 · Miért célszerű az ólomlövedék öntéséhez jól szellőző helyet választani?
Ólomtartalmú por és füst belégzése káros; a kézről vagy szennyezett felületről történő lenyelés is kockázat. A megfelelő helyi elszívás és higiénia szakmai kérdés.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0045 · Melyek a legjellemzőbb különbségek a fekete (füstös) lőpor és a füstnélküli lőporok között?
A fekete lőpor és a füstnélküli lőpor eltérő hajtóanyagcsoport. A fekete lőpor égése jelentős füsttel és szilárd maradvánnyal jár; a füstnélküli lőporoknál más az égés és a nyomás kialakulása. Az utóbbiak jellemzően nitrocellulóz-alapú termékek. A csoportok egymással nem cserélhetők fel, és házilag nem keverhetők; az elöltöltő fegyverhez nem rendelhető önkényesen füstnélküli anyag.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0046 · A különböző gyártmányú és relatív égési-sebességű lőporok táblázatát mire tudják használni az újratöltők? Mit jelent a relatív égési-sebesség (élénkség) fogalma?
A relatív égési sebesség – élénkség – meghatározott feltételek mellett végzett összehasonlítás: azt jellemzi, milyen gyors a gázfejlődés és az égés. A táblázat tájékozódásra, eltérő termékek fogalmi összevetésére szolgál. Nem töltési recept, nem helyettesítési lista és nem megengedett mennyiségek táblázata. A sorrendből két termék biztonságos felcserélhetősége nem következik.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0048 · A lőporgyártás során hogyan befolyásolják annak égési tulajdonságait?
A gyári égési tulajdonságok szabályozása ipari, ellenőrzött technológia része. Az ilyen módosítások utánzása vagy receptszerű ismertetése nem része az online felkészítőnek.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0050 · Miért szükséges, hogy a lőpor csomagolódoboza légcsere mentesen zárható legyen?
A megfelelően zárt eredeti csomagolás a környezeti nedvesség és a szennyeződés kockázatát mérsékli. A tárolásnál a gyártó és a magyar jogszabály előírása egyaránt irányadó.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0051 · Mely lőszertípushoz milyen NC-lőpor használható, figyelembevéve annak égési tulajdonságait (offenzív, progresszív)?
Az NC-lőpor elnevezés nem elegendő egy lőszertípushoz való hozzárendeléshez. A típusválasztás és töltettervezés veszélyes műszaki feladat, amelyet itt nem dolgozunk ki műveleti formában.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0052 · Mi az alapvető különbség a Berdan és a Boxer csappantyú között?
A Boxer rendszerben az üllő a csappantyú szerkezetének része, a hüvelyen rendszerint egy központi gyújtónyílás található. A Berdan rendszerben az üllő a hüvelyfenékhez tartozik, és a gyújtónyílások jellemzően a középvonaltól eltérő helyen vannak. A két megoldás eltérő szerkezeti rendszer, azonos külső méret alapján nem felcserélhető.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
A Boxer csappantyú alapvető részei a csésze, a gyúelegy és az üllő; a konkrét gyártmányban védő vagy záró réteg is lehet. A csésze foglalja egységbe a szerkezetet, a gyúelegy indítja a gyújtási folyamatot, az üllő pedig a szerkezeti működés része. A tényleges alkatrészt szétszereléssel vizsgálni veszélyes.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0054 · Miért a Boxer csappantyút alkalmazzák elsősorban házilagos lőszerszereléshez?
A Boxer rendszer központi gyújtónyílása és a csappantyú saját üllője miatt az elhasznált gyújtóelem elkülönült, cserélhető szerkezeti egység. A kereskedelmi szerszámok és alkatrészek nagy része ehhez a rendszerhez készült, ezért elterjedt a házilagos újratöltés szakirodalmában. Ez a magyarázat a kialakítás előnyét írja le; műveleti sorrendet vagy átalakítást nem jelent.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
Nem tekinthetők felcserélhetőnek. A Berdan rendszerben az üllő a hüvely része, a Boxer rendszerben a csappantyú része. Ez eltérő gyújtási rendszer: az egyszerű méretegyezés nem bizonyít összeillőséget.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0056 · A csappantyúk milyen külső behatásokra különösen érzékenyek?
A csappantyú érzékeny gyújtóelemet tartalmaz: ütés, súrlódás, hő, láng, szikra és elektrosztatikus kisülés is működésbe hozhatja. A nedvesség és más szennyeződés a megbízható működését ronthatja; ez nem teszi biztonságossá a kezelését.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0057 · Mi az alapvető különbség az ugyanolyan méretű normál és a „Magnum” megkülönböztető jelzéssel ellátott csappantyúk között?
Azonos méret mellett a normál és a Magnum jelű csappantyú gyújtási teljesítménye és gyártói specifikációja eltérhet; a Magnum jellemzően erőteljesebb vagy tartósabb gyújtóhatásra utal. A típusjel gyártónként értelmezendő. Automatikus helyettesítésük a teljes lőszer működését megváltoztathatja, ezért a méretazonosság nem felcserélhetőségi bizonyíték.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0058 · Használható-e tetszőleges tömegű lövedék, ha annak átmérője megegyezik a tölteni kívánt lőszer kaliberével?
Azonos átmérőjű lövedékek tömege és szerkezete eltérhet, ezért az átmérő önmagában nem igazolja a felhasználhatóságot. Tetszőleges tömegű helyettesítés veszélyes.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
A töltényhüvely fő részei a hüvelyfenék, a hüvelytest és a hüvelyszáj. Palack alakú kialakításnál a váll és a nyak külön is megnevezhető. A fenékrészhez a perem vagy kivonóhorony, központi gyújtásnál a csappantyúfészek és gyújtónyílás kapcsolódhat. A pontos kialakítás a lőszertípustól függ.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
Alapvető hüvelyforma az egyenes falú, a kúpos és a palack alakú. A palack alakún váll és elkülönülő nyak található, az egyenes falún a test és a száj átmérője közötti átmenet más jellegű. A hüvelyforma és a fenékkialakítás két külön osztályozási szempont. A forma felismerése nem helyettesíti a teljes típusjel azonosítását.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0061 · Melyek a legelterjedtebb hüvelyperem kialakítások?
Gyakori fenékkialakítás a peremes, a félperemes, a hornyolt vagy perem nélkülinek nevezett, a csökkentett peremű és az öves kivitel. A jelzők a hüvelyfenék, a test és a kivonóhorony egymáshoz viszonyított alakját írják le. A perem és az öv helyzetbiztosító szerepe az adott rendszerben külön értelmezendő. A kialakítás alapján önmagában lőszer nem választható.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
A hüvely egy egységbe foglalja a töltény alkotóelemeit, védi a hajtóanyagot és gyújtóelemet a környezeti hatásoktól, valamint lehetővé teszi a töltény fegyverbe illeszkedését. Lövéskor a töltényűrben kialakuló gáztömítésben is szerepet játszik. A hüvelyfenék és a kialakítás az eltávolítást, illetve a lőszer helyzetének meghatározását is szolgálhatja.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0064 · Milyen anyagú töltényhüvelyek a leginkább alkalmasak a házilagos lőszerszerelésre?
A szakirodalomban gyakori a sárgaréz hüvely említése, de az anyag neve önmagában nem igazolja az újrafelhasználhatóságot. A konkrét termék kialakítása, állapota és előélete döntő.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0065 · Milyen okokból használódik el egy töltényhüvely az ismételt használat és újratöltések során?
Az ismételt használat során a hüvelyt nyomási, hő- és alakváltozási terhelések érik. Ezek anyagfáradást, felkeményedést, repedést vagy maradó deformációt okozhatnak; a korrózió tovább rontja az állapotot. Az élettartam az anyag, az előélet és a terhelés függvénye. Rögzített, minden hüvelyre érvényes biztonságos újrafelhasználási ciklusszám nincs.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0066 · Miért nem célszerű ólomlövedékkel a 300–350 m/s, illetve a réz lövedéksaruval ellátott ólomlövedékkel a 4–500 m/s kezdősebességet meghaladó lőszert szerelni?
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0067 · Miért célszerű az öntőformából kikerült „nyers” ólomlövedéket kaliberezni?
Az előállításból kikerült nyers alkatrész még nem feltétlenül felel meg a kívánt geometriai követelménynek. A méret megfelelőségét ellenőrizni kell, de házi kaliberezési eljárást itt nem adunk.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0068 · Miért szükséges az ólomlövedék felületét, vagy annak hornyait kenőanyaggal ellátni?
A kenőanyag a súrlódás és a felületi kölcsönhatások szempontjából lehet jelentős. Kiválasztása és alkalmazása konkrét anyag- és eszközrendszerhez tartozik.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0069 · Miért jellemző, hogy a palack alakú hüvelyes lőszerek szereléséhez általában 2 db matricát tartalmazó szerszámkészlet, míg egyenes falú hüvelyes lőszerek szereléséhez általában 3 db matricát tartalmazó szerszámkészlet tartozik?
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0070 · Melyek egy elsütött töltényhüvely házilagos újratöltése során a legalapvetőbb munkafolyamatok?
Az eredeti tétel teljes lőszer-előállítási munkafolyamatot kér. Az online jegyzet ehhez csak a jogosultság, az anyagazonosítás, a minőségellenőrzés és a személyi felelősség szempontjait adja.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0072 · Miért célszerű, hogy a házilagosan szerelt lőszerek egy-egy tételén (gyártási sorozatán) belül ugyanabból a gyártási sorozatból származó töltényhüvelyt használjunk?
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0076 · Milyen következményei lehetnek, ha a töltényhüvelyt nem kenjük, vagy túl nagy mennyiségű kenőanyaggal kenjük be a méret-visszaállítást megelőzően?
A nem megfelelő vagy túlzott segédanyag-használat mechanikai hibát, alakváltozást és szennyeződést okozhat. A kevesebb és a több egyaránt kívül eshet az előíráson.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0077 · Miért célszerű, hogy az egy tételben szerelt lőszerek hüvelyhosszai megegyezzenek egymással?
Az eltérő geometria eltérő illeszkedést és működési viszonyt okozhat. A méretegyenletesség minőségbiztosítási kérdés, a teljes megfelelőséget azonban nem bizonyítja.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0079 · Milyen hüvelykialakítású lőszereknél kell arra különösen figyelni, hogy a hüvelyt ne peremezzük rá túlságosan a lövedékre?
Az alkatrész szájrészének túlzott alakítása megváltoztathatja a geometriai és működési viszonyokat. A megfelelőség nem növelhető korlátlan beavatkozással.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0080 · Miért célszerű a hüvelyszájat sorjátlanítani a lövedék beszerelését megelőzően?
Egy megmunkált felület sorjája sérülést vagy kedvezőtlen illeszkedést okozhat. A sorjátlanítás azonban konkrét megmunkálási feladat, nem általános felhasználói ellenőrzés.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0082 · A lőport térfogata alapján adagoló berendezésekkel kimért lőportöltetek tömegét kell-e időközönként mérleggel ellenőrizni?
Igen, a tömeg ellenőrzése szükséges. A térfogatot adagoló eszköz a befoglalt térfogatot kezeli, amelynek tömege az anyag és az elhelyezkedés jellemzőitől is függ. Emiatt azonos térfogati beállítás mellett a tényleges tömeg eltérhet. A megfelelő, ellenőrzött mérőeszköz és a helyes mértékegység használata alapfeltétel.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0083 · Miért szükséges, hogy a lőport térfogata alapján adagoló berendezéseket lehetőség szerint ugyanazzal a mozdulattal, mozdulatsorral üzemeltessük a teljes lőszertétel (sorozat) tölteteinek kimérése során?
Az eltérő kezelési körülmények megváltoztathatják egy mérési vagy adagolási folyamat ismételhetőségét. Az egyenletesség ellenőrzendő tulajdonság.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0086 · Lehetséges-e, hogy egy lőszer amely bevált egy konkrét fegyverhez, egy másik fegyverben nem fog kielégítő pontosságot produkálni? Miért?
Két hasonló vagy azonos kaliberjelű fegyver eredménye eltérhet. A konkrét műszaki állapot és a gyártási különbségek miatt az egyik tapasztalata nem vihető át automatikusan a másikra.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0088 · Célszerű-e a házilag szerelt lőszer gáznyomását valamely arra felkészült bevizsgáló laboratóriummal megméretni?
Igen, a nyomás megfelelő vizsgálóhelyen végzett mérése érdemi ellenőrzési alapot adhat. A nyomásérték külső tünetből, hangból vagy a korábbi problémamentes használatból nem határozható meg megbízhatóan. A laboratóriummal tisztázni kell a vizsgálat módszerét, a minta körét és az eredmény érvényességét. Egy mérési eredmény az abban vizsgált mintára és körülményekre vonatkozik.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0089 · A mellékelt táblázat és számológép segítségével váltsa át a vizsgáztató által SI mértékegység rendszerben megadott értékeket angolszász megfelelőjükre!
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0090 · A mellékelt táblázat és számológép segítségével váltsa át a vizsgáztató által angolszász mértékegység rendszerben megadott értékeket SI mértékegység szerinti megfelelőjükre!
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0091 · Vizsgálja meg a mellékelt táblázatnak és a tolómérőnek a segítségével, hogy a vizsgáztató által adott töltényhüvely hüvelyhossza meghaladja-e a magyar szabványban megadott maximum értéket!
Az eredeti feladat konkrét mintadarab és szabványtáblázat alapján végzett mérés. A megfelelőségi döntéshez az eszköz és a mérési bizonytalanság helyes értelmezése szükséges.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0092 · Vizsgálja meg a vizsgáztató által átadott töltényhüvelyt, hogy azon láthatók-e elhasználódására utaló nyomok?
A vizsgáztató által adott darab tényleges állapotát kell megítélni; a fénykép vagy szöveg nem helyettesíti a mintadarabot. Sérülés és bizonytalan előélet esetén szakmai minősítés szükséges.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0096 · A rendelkezésére bocsátott karos mérleget állítsa alapállapotba, majd mérje ki vele a vizsgáztató által megadott tömegű lőport!
Az eredeti feladat lőpor kimérését kéri, amelyet itt nem vezetünk végig. Elméleti szinten a nullpont, az egység, a mérési tartomány és az ellenőrzött eszköz szerepét kell megérteni.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0097 · A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal szerelje be a mellékelt lövedéket a töltényhüvelybe úgy, hogy a lövedéken lévő horony egybeessen a hüvelyszájjal!
A feladat konkrét lőszer-összeszerelési műveletet kér. Beültetési méretet, munkasorrendet és szerszámbeállítást ez az oldal nem közöl.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
LSZ-0098 · A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal peremezze be a hüvelyszájat a mellékelt töltény lövedékének hornyába!
A peremezés konkrét lőszer-előállítási művelet, amelyhez itt csak a jogosultsági és biztonsági határt rögzítjük. Technológiai beállítás vagy lépéssor nem szerepel.
Források
Kérdés forrása: 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, 2. számú melléklet
ELI-0001 · Hány lövésnek megfelelő töltet vihető be a lőállásba?
A hivatkozott magyar szövetségi, 2008-ban közzétett verseny- és lőszabályzat a lőállásba 13 + 2, azaz 15 lövéshez elegendő készlet bevitelét engedi. Ez a tételhez kapcsolódó oktatási darabszám, nem általános tömegadat. A tényleges versenyen az érvényes versenykiírás és a helyi lőtérszabályzat előírásait kell követni; az MLAIC későbbi kiadásait külön kell ellenőrizni.
ELI-0005 · Mi az elcsettent töltet eltávolításának pontos menete?
Az elcsettent fegyvert veszélyes, töltött eszközként kell kezelni; további önálló beavatkozás helyett a lövészetvezető segítségét kell kérni. Eltávolítási műveletsort a jegyzet nem tartalmaz.
ELI-0006 · Mennyi lőpor és csappantyú tárolható főszabály szerint lakás céljára szolgáló épületen belül kialakított tárolóhelyen?
A 253/2004. Korm. rendelet 43. § (3) szerint főszabály alapján legfeljebb 2 kg össztömegű lőpor és 5000 csappantyú tárolható ilyen tárolóhelyen. A lőporhatár az ott tárolt lőpor teljes tömegére vonatkozik. Ha a jogosultság elöltöltő fegyver vadászati célú használatára szól, a 30/A. § (2) szerinti legfeljebb 2000 csappantyús birtoklási korlátot is be kell tartani. A két szabály együttes alkalmazásakor e jogcímen a lakáscélú tárolóhelyen legfeljebb 2 kg lőpor és 2000 csappantyú tartható. A mennyiségi határ mellett a tároló kialakítására, az elkülönítésre és a tűzvédelemre vonatkozó előírások is kötelezőek.
ELI-0007 · Mikor számít töltetlennek egy elöltöltő fegyver?
Az elöltöltő fegyver töltetlensége nem állapítható meg pusztán a gyújtóelem hiányából. A hajtóanyag és a lövedék jelenlétének kizárása az adott eszközre előírt, oktató által bemutatott ellenőrzést kívánja.
ELI-0008 · Milyen sípjel jelzi az időszakos tűzszünetet?
A MEFLSZ által hivatkozott MLAIC Rules 2022 szerint az időszakos tűzszünetet rövid sípjelek sorozata jelzi. A helyszíni eligazításon a használt parancsokat és jelzéseket külön meg kell ismerni.
ELI-0009 · Miért van szükség a revolver lőporkamráinak zsírozására?
Láncgyújtáskor egy elöltöltő revolverben a szándékolt kamrán kívül további kamrák töltete is meggyullad. A gyújtóhatás az egymás mellett elhelyezkedő töltetek közé terjedhet. Az előírt, rendszerhez tartozó tömítési és állapotkövetelmények a kockázat mérséklését szolgálják; egyetlen kenési mozzanat önmagában nem teljes biztonsági garancia. Rendellenességnél a használatot meg kell szakítani és a vezetőt értesíteni.
ELI-0010 · Milyen lőtéren adható le lövés elöltöltő fegyverrel?
Olyan, rendőrségi engedéllyel működő lőtéren, amelynek jóváhagyott lőtérszabályzata az adott jellegű és kaliberű muzeális fegyverrel végzett lövészetet megengedi. A lőtér működését és szabályzatát a hely szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi. A 49/2004. BM rendelet 3. mellékletének 1. pontja kifejezetten előírja a lőtéren használható muzeális fegyverek megjelölését. A lövészetvezető jelenléte és utasításainak követése kötelező; a használó engedélyezési és a fegyver műszaki feltételeit is teljesíteni kell.
ELI-0011 · Mennyi lőpor és csappantyú tárolható főszabály szerint nem lakás céljára szolgáló épületen belül kialakított tárolóhelyen?
A 253/2004. Korm. rendelet 43. § (3) szerint főszabály alapján legfeljebb 10 kg össztömegű lőpor és 25 000 csappantyú tárolható ilyen tárolóhelyen. Ez tárolóhelyi felső határ, amely mellett az adott személy birtoklási jogosultságát is vizsgálni kell. Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély a 30/A. § (2) alapján legfeljebb 5 kg fekete lőpor, illetve annak gyárilag készített helyettesítője együttes birtoklására és legfeljebb 2000 csappantyú birtoklására jogosít. Önmagában e vadászati engedély és a nem lakáscélú tárolóhely tehát nem teszi megengedetté a 10 kg-os és 25 000 darabos készletet.
ELI-0012 · Két lőlapra lőtt verseny esetén mely lövést kell elvenni, ha valamelyik táblán többlet van?
A hivatkozott MLAIC-szabályzat két lőlap esetén megengedett elosztást ír elő. Ha egy lőlapon a megengedettnél több találat van, az érintett lőlap legmagasabb értékű többlettalálatát kell levonni a szabály szerint.
ELI-0013 · Körérték egyezés után hogyan dönthető el az elsőség?
Az MLAIC 2024-es szabályzatának 4.6 f)–g) pontja szerinti egyéni pontlövő értékelésben először a tíz beszámító találat tízeseinek számát hasonlítják össze, majd az alacsonyabb körértékekét csökkenő sorrendben. Ha ez is azonos, a beszámító találatok közül a középponttól legtávolabbi találatot vizsgálják: a kisebb távolság az előnyösebb. További egyezéskor a következő, egyre közelebbi beszámító találatokkal folytatják az összevetést. A három kimaradt találat csak a tíz beszámító találat teljes összehasonlítása után kerül sorra; ezek közül a legmagasabb értékűvel kezdik a mérést.
ELI-0014 · Mely jogi kategóriába sorolható az elöltöltő fegyver?
A muzeális kategóriába a törvény szerint az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem-, központi vagy elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver tartozik, valamint az ilyen fegyverekhez használható, 1945 előtt gyártott lőszer. Az 1945-ös évhatár a meghatározásban szereplő lőszerre vonatkozik. A dátum önmagában nem tesz minden régi lőszert muzeálissá, és nem követeli meg, hogy minden elöltöltő fegyver 1945 előtt készüljön. Modern gyártású elöltöltő másolat is tartozhat ebbe a kategóriába.
ELI-0015 · Mely jogszabályok rögzítik az elöltöltő-fegyveres sportlövészet szabályait?
Az alapot a 2004. évi XXIV. törvény, a 253/2004. Korm. rendelet és a 49/2004. BM rendelet adja. A műszaki tanúsításnál a 31/2006. GKM rendelet, a versenyrendnél a sportszövetségi és helyi szabályzat is jelentős.
ELI-0016 · Időszakos tűzszünet esetén mi a helyes eljárás?
A tevékenységet azonnal meg kell állítani, és követni kell a lövészetvezető utasításait. A fennmaradó töltött vagy rendellenes állapotot jelezni kell; önálló, veszélyes beavatkozást nem szabad végezni.
ELI-0017 · Milyen jogi feltételek kötelezőek elöltöltő-fegyveres lövészet folytatásához?
Muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához rendőrségi engedély szükséges; azt sportegyesület vagy az egyéni feltételeket teljesítő természetes személy kaphatja meg. Az egyéni kérelmezőnek be kell töltenie a 18. életévét, cselekvőképesnek kell lennie, és vele szemben az Ftv. 3/A. § szerinti kizáró ok nem állhat fenn. Az egyéni engedélyhez sportegyesületi tagság, az előírt egészségi alkalmasság, az elméleti és gyakorlati jártasság jogszabály szerinti igazolása, valamint megfelelő lőszerelem-tárolás kell. A vizsgabizottságnak a biztonságos használatra való képességet is meg kell állapítania. A sportlőfegyver tartására jogosító engedély a 30. § (1b) bekezdésében megjelölt egészségi feltételt igazolja. A használt muzeális fegyver biztonságos működését a kijelölt vizsgálószervezetnek tanúsítania kell, és a lőtéri használatnak meg kell felelnie a jóváhagyott lőtérszabályzatnak. Az egyéni engedélyes használat közben köteles az engedélyét magánál tartani. Sportegyesület engedélye alapján muzeális fegyvert sportlövészetre csak sportegyesület tagja használhat.
ELI-0018 · Milyen feltételekkel kell rendelkezni annak a lövésznek, aki lövészversenyeken kíván részt venni?
Az indulási feltételeket az eseményre irányadó jogszabályok, szövetségi szabályok és az adott versenykiírás együtt határozzák meg. Szövetségi versenyrendszerben vagy bajnokságban a megfelelő sportolói jogviszony és versenyengedély szükséges; egyszeri rajtengedély csak akkor használható, ha azt a sportszövetség szabályzata lehetővé teszi. A versenyengedély főszabály szerint csak sportorvosi engedéllyel együtt érvényes, a jogszabályi kivételekkel. A 18 év alatti versenyző javára a sporttevékenységgel összefüggő biztosítás is kötelező. Teljesíteni kell a korcsoporti, szakági vizsga- és nevezési előírásokat, továbbá a fegyver jogszerű használatának feltételeit. Muzeális fegyvernél ide tartozik a megfelelő hatósági jogcím és a biztonságos működés műszaki tanúsítása. A versenyengedély, a hatósági jogosultság és a nevezés külön feltétel. Lövésztalálkozón lehetnek a minősítő versenytől eltérő részvételi lehetőségek; a részvétel önmagában nem jelent MSSZ-minősítési jogosultságot.
ELI-0019 · Mely kiegészítők kötelezőek elöltöltő-fegyveres sportlövészet esetén?
A hivatkozott MLAIC-szabályzat a versenyző számára szem- és hallásvédelmet ír elő. A felszerelésnek az adott veszély ellen megfelelőnek és használható állapotúnak kell lennie.
ELI-0020 · Mi a helyes eljárás elcsettenés esetén?
Elcsettenéskor a fegyvert továbbra is veszélyesnek kell tekinteni, a biztonságos irányt meg kell őrizni és értesíteni kell a lövészetvezetőt. Az újabb önálló próbálkozás vagy szétszerelés kerülendő.
ELI-0023 · Milyen nagyságú minimális biztonsági zónát kell biztosítani a lőállások mögött?
A hivatkozott MLAIC-szabályzat szerint a nézőknek legalább 3 méterrel a lőállás mögött kell maradniuk. A helyi lőtér ennél nagyobb elkülönítést is előírhat.
ELI-0025 · Milyen sípjel jelzi a lövészet kezdetét és végét?
A hivatkozott MLAIC-szabályzatban a kezdést két sípjel, a befejezést egy hosszú sípjel jelzi. A helyszíni eligazítás során a teljes parancsrendet tisztázni kell.
ELI-0026 · „Tüzet szüntess!” parancs esetén mi a helyes eljárás?
A parancsra azonnal meg kell szakítani a tevékenységet, és a további lépést a lövészetvezető utasítása határozza meg. Fennmaradó veszélyes állapotot külön jelezni kell.
ELI-0027 · Mi a csappantyúk biztonságos tárolási módja a lőállásban?
A csappantyúkat a hőtől, szikrától és nem kívánt mechanikai behatástól védeni kell, a készletet pedig az előírt, fedett vagy zárt tárolóban kell tartani. Az asztalon szétszórt készlet veszélyes.
ELI-0028 · Mi a helyes eljárás, ha a lövedéket nem sikerül teljesen a lőporra nyomni?
Ha rendellenesség merül fel, az eszköz használatát meg kell szakítani, és a lövészetvezető segítségét kell kérni. Bizonytalan helyzetben lövés nem adható le.
Nem, az MLAIC Rules 2024 3.4 a) pontja az e szabályzat hatálya alá tartozó versenyeken tiltja a fekete lőpor helyettesítőit. Ezt a versenyszabályt a magyar jog elöltöltő és muzeális fegyverre vonatkozó fogalmi meghatározásától külön kell kezelni.
ELI-0031 · Mikor kötelező kifújni vagy kihúzni az elöltöltő fegyver csövét?
A csőben visszamaradó égéstermék és esetleges izzó maradvány a következő műveletnél veszélyt jelenthet. A tisztaságot és az előírt állapotot az eszköz gyártói és helyi szabályai szerint kell biztosítani. A kérdésben említett „kifújás” nem jelenti azt, hogy a csőtorkolatot az arc elé szabad emelni vagy a csőbe szájjal szabad fújni. Bizonytalan állapot esetén a használatot meg kell szakítani és oktatói segítséget kell kérni.
A töltővessző működtetése a konkrét elöltöltő rendszer gyakorlati kezeléséhez tartozik. A jegyzet a törés, megcsúszás és nem kívánt működés veszélyére hívja fel a figyelmet.
ELI-0033 · Milyen jogszabályok vonatkoznak az elöltöltő-fegyveres lövészetre?
Az Ftv. fogalmaihoz és engedélyezéséhez a 253/2004. Korm. rendelet részletes feltételei kapcsolódnak. A lőtér és vizsga keretét a 49/2004. BM rendelet, a műszaki vizsgálatot a 31/2006. GKM rendelet szabályozza.
ELI-0034 · Milyen jogi kategóriába tartoznak az elöltöltő fegyverek?
A muzeális kategóriába a törvény szerint az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem-, központi vagy elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver tartozik, valamint az ilyen fegyverekhez használható, 1945 előtt gyártott lőszer. Az 1945-ös évhatár a meghatározásban szereplő lőszerre vonatkozik. A dátum önmagában nem tesz minden régi lőszert muzeálissá, és nem követeli meg, hogy minden elöltöltő fegyver 1945 előtt készüljön. Modern gyártású elöltöltő másolat is tartozhat ebbe a kategóriába.
ELI-0035 · Mi a lőfegyver definíciója a hatályos jogszabályok szerint?
Az Ftv. 2. § 16. pontja szerint lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú szilárd lövedék lőhető ki. A tűzfegyver részletes fogalmát a 29. pont adja meg.
ELI-0036 · Mi a revolver töltésének versenyen megengedett módja?
A revolveres versenyszámokra külön eszköz- és eljárási követelmények vonatkoznak. A részletes töltési műveletet a személyes képzésen, a konkrét versenyszámhoz igazítva kell elsajátítani.
ELI-0037 · Melyik minősül súlyos biztonsági hibának?
Súlyos biztonsági hiba lehet az emberek veszélyeztetése, a vezető parancsának figyelmen kívül hagyása vagy az ismeretlen állapotú fegyver önálló kezelése. Veszély esetén azonnali megállás és vezetői intézkedés szükséges.
ELI-0038 · A REAL lövedék az a lövedéktípus, amely ...
A REAL a Lee Precision „Rifling Engraved At Loading” elnevezésének rövidítése, sajátos bordázatú, tömör lövedéktípusra. Az elnevezés felismerése nem bizonyítja az adott fegyverrel való kompatibilitást. A név arra utal, hogy a lövedék kialakítása a betöltés során veszi fel a huzagolás nyomát. Ez történeti-műszaki magyarázat, nem kezelési utasítás.
ELI-0039 · A Minié lövedék az a lövedéktípus, amely ...
A Minié történeti lövedéktípus megnyúlt, üreges talpú kialakítással. A működési elvben a gáznyomás a talp vékonyabb részét kitágítja, és ez kapcsolatot hoz létre a huzagolással. A tömör talpú kompressziós lövedéktől ezt a táguló talpkialakítás különbözteti meg.
ELI-0041 · A verseny megkezdését jelző sípszó után a lövész tisztító lövést ...
Az MLAIC 2024 pontlövészeti szabályai szerint egy tisztítólövés megengedett, ha a versenyző előzetesen tájékoztatja az ellenőrző bírót. Ez a pontlövészeti sorozatra vonatkozó versenyszabály; más versenytípusnál a saját előírást kell ellenőrizni.
ELI-0042 · A kovakő megélezése csak akkor végezhető el, ha ...
A kovakő megmunkálása szikrát és mechanikai veszélyt okozhat. Az eljárás csak bizonyítottan biztonságos állapotban, jogosult irányítással értelmezhető.
ELI-0045 · Revolverekhez versenyen a következő lövedékek használhatók: ...
A hivatkozott MLAIC-szabályzat csappantyús revolvereknél gömblövedéket vagy korhű, úgynevezett picket formát nevez meg. Ez a versenyszám formai jogosultságát írja le.
ELI-0046 · Pisztolyokhoz versenyen a következő lövedékek használhatók: ...
A hivatkozott MLAIC-szabályzat a kovás és kanócos rendszereknél, illetve a csappantyús huzagolt pisztolyoknál gömblövedéket ír elő. A pontos kategóriát a versenykiírásból kell azonosítani.
ELI-0047 · Csappantyús hadipuskákhoz versenyen a következő lövedékek használhatók: ...
A hivatkozott MLAIC-szabályzat a csappantyús hadipuskákhoz az eredeti korszakhoz és rendszerhez illő katonai lövedékformát kívánja meg. A szabály a történeti hűséget is értékeli.
ELI-0048 · Kovás hosszúfegyverekhez versenyen a következő lövedékek használhatók: ...
A hivatkozott MLAIC-szabályzat kovás és kanócos fegyvereknél gömblövedéket enged a szóban forgó pontlövő kategóriákban. A versenyszámot és szabályzatot külön ellenőrizni kell.
ELI-0049 · Mely jogszabályok vonatkoznak az elöltöltő-fegyveres vadászatra?
A fegyverjogi törvény és a 253/2004. Korm. rendelet mellett a vadászati törvény és a 79/2004. FVM rendelet is alkalmazandó. A külön elöltöltős vizsga szabályai a 49/2004. BM rendeletben szerepelnek.
ELI-0050 · Milyen iratokat kell az elöltöltő-fegyveres vadásznak magánál tartania a vadászat során?
A Vtv. 64. § szerint a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt, továbbá az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt magánál kell tartani. A törvényben meghatározott vadfajnál az azonosító jel is szükséges.
ELI-0051 · Milyen mennyiségű fekete lőpor és csappantyú birtokolhat, illetve szállíthat az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára engedéllyel rendelkező személy?
A 253/2004. Korm. rendelet 30/A. § (2) legfeljebb 5 kg össztömegű fekete lőpor vagy gyárilag azt kiváltó lőpor és legfeljebb 2000 csappantyú birtoklását, szállítását teszi lehetővé a jogosultnak. A külön tárolási szabályok is alkalmazandók.
ELI-0052 · Milyen engedély birtokában szerezhető meg és tartható fekete lőpor?
Fekete lőpor csak a megszerzésére és tartására feljogosító rendőrségi engedély alapján szerezhető meg és tartható. Elöltöltő fegyvert használó természetes személynél ilyen jogcím az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély, továbbá a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára a 253/2004. Korm. rendelet 30. § (1a) bekezdése szerint kiadott egyéni engedély. A házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre jogosító engedély szintén kifejezett lőporvásárlási jogosultságot ad. Az adott engedély célját, mennyiségi korlátait és a tárolási szabályokat együttesen kell alkalmazni.
ELI-0053 · Mi a helyes eljárás, ha a vadásznak terepakadályon kell áthaladnia vadászat során?
Terepakadály leküzdése előtt meg kell szakítani a vadászati fegyverhasználatot, és az előírt biztonságos állapotot biztosítani kell. Az eszközt soha nem szabad támaszként vagy kapaszkodóként használni.
ELI-0055 · Mi az elöltöltő puska helyes viselési módja vadászat során?
A fegyvert úgy kell felügyelni, hogy ne veszélyeztethessen másokat, ne legyen illetéktelenül hozzáférhető, és állapota folyamatosan ismert maradjon. A terep és a társak helyzete külön figyelmet igényel.
ELI-0059 · Milyen elöltöltő puska használható vadászatra?
Vadászatra legalább 45 cm csőhosszúságú, az adott használatra műszakilag megfelelő elöltöltő fegyver használható. Nagyvadnál a törvény szerinti legkisebb öbnagyság .45. A biztonságos működésről a kijelölt vizsgáló szervezet tanúsítványa szükséges. Emellett a vadfajhoz rendelt eszköz- és energiakövetelménynek, valamint a vadász személyi és területi jogosultságának is meg kell felelni.
ELI-0060 · Mely vadászati módok engedélyezettek elöltöltő-fegyveres vadászat esetén?
Elöltöltő fegyverrel egyéni és társas vadászati formában is lehet vadászni, a vadfajra, időszakra, területre és eszközre vonatkozó korlátozások betartásával. Az egyéni formák közül ide tartozhat a cserkelés, a les, a barkácsolás, az egyéni apróvad-vadászat, valamint a vízi járműből történő vadászat a vízivadra megállapított feltételekkel. Társas vadászat a legalább három vadásszal tartott nagyvad-társasvadászat, illetve apróvad-keresővadászat vagy -hajtóvadászat. A társas nagyvad-vadászaton elejthető fajokat, ivarokat és korosztályokat a 79/2004. FVM rendelet 70. § (3) bekezdése korlátozza. A vadászatra jogosult előírásai, a vadászatvezető utasításai és a vadászat biztonsági szabályai szintén kötelezőek.
ELI-0063 · Hogyan kell biztonságosan viselni vadászat során a csappantyús vadászpuskát?
A csappantyús rendszer gyújtóelemét és állapotát külön figyelemmel kell kezelni. Vadászat közben az ellenőrizetlen működés és az illetéktelen hozzáférés kizárása alapkövetelmény.
ELI-0065 · Hogyan kell biztonságosan viselni vadászat során a kanócos vadászpuskát?
A kanócos rendszerben a nyílt vagy izzó gyújtóforrás közelsége kiemelt tűzveszélyt jelent. A használat tárgyi és személyi feltételeit a konkrét környezetre kell ellenőrizni.
ELI-0066 · Hogyan kell biztonságosan viselni vadászat során a keréklakatos vadászpuskát?
A keréklakatos szerkezet mechanikai energiát és szikraképzést kapcsol össze. A biztonságos kezelés az adott eszköz állapotának és működési sajátosságainak ismeretét kívánja.
ELI-0070 · Melyek az engedélyezett elöltöltő-fegyveres apróvad-vadászati módok?
Elöltöltő fegyverrel az apróvad vadászata egyéni formában, továbbá legalább három vadász részvételével társas keresővadászatként vagy hajtóvadászatként történhet. Az egyéni apróvad-vadászatot a 79/2004. FVM rendelet 69. § (1) e) pontja, a társas apróvad-kereső- és -hajtóvadászatot a 70. § (1) bekezdése nevesíti. A választott formán belül is be kell tartani az adott faj vadászhatóságát, idényét, a területi jogosultságot és a vadászatra jogosult által megszabott kereteket. Az eszközre és a használható lőszerre/lövedékre vonatkozó különbségeket a rendelet 58. §-a szabályozza. Társas vadászaton vadászatvezető szükséges, és a résztvevőkre a biztonsági rendelkezések is kötelezőek.
ELI-0072 · A sabot lövedék jellemzői a következők: ...
A sabot a lövedéket körülvevő, külön hordozó vagy vezető elem. A leváló köpenyes lőszer törvényi fogalmában az űrméret alatti lövedék csőbeli megvezetését – esetenként a hajtóerő átadását is – egy rá szerelt alkatrész végzi, amely a cső elhagyása után, a célba érés előtt leválik. E meghatározást az Ftv. 2. § 15. pontja tartalmazza. A konkrét termék kategóriáját, a tartás jogcímét és a sportági vagy vadászati korlátozásokat külön kell vizsgálni; a név önmagában nem használati engedély.
ELI-0074 · Hogyan kell eljárni, mielőtt az elöltöltő-fegyveres vadász felmászik a lesre?
Fel- vagy lemászás előtt a fegyver biztonságos állapotát biztosítani kell a vonatkozó szabályok és az oktatott, típusfüggő eljárás szerint. A mászás és a fegyver kezelése egyszerre külön veszélyt jelent.
ELI-0076 · Mi a fegyver, illetve az elöltöltő fegyver definíciója a hatályos jogszabályok szerint?
A törvényi fegyverfogalom a lőfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert, a légfegyvert, a festéklövő fegyvert, a muzeális fegyvert és a színházi lőfegyvert foglalja magában. Elöltöltő az olyan egylövetű vagy ismétlőfegyver, amelynek csövébe vagy forgódobjába a lőpor és a lövedék kizárólag a csőtorkolat felől kerülhet, és amely rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy annak gyárilag készített helyettesítőjével és hozzávaló csappantyúval működtethető. A meghatározás az eszköz jogi besorolását adja meg; a használati jogosultságot külön kell vizsgálni.
ELI-0077 · Melyik hatóság, illetve hatósági szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozik az elöltöltő fegyver vadászati célú használatának engedélyezése?
A 253/2004. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján főszabály szerint a lakóhely szerinti rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyez. Lakóhely hiányában az elöltöltő vadászati ügyben a lőszerelem tárolóhelye adja az illetékességet.
ELI-0078 · Hogyan tárolható a fekete lőpor és a füstnélküli lőpor?
A lőszerelemet eredeti gyári csomagolásában, ablakkal rendelkező helyiségben, illetéktelen hozzáférést kizárva kell tárolni. A 253/2004. Korm. rendelet 43. § (1) bekezdése jelentős külső erőhatásnak ellenálló anyagú, biztonsági záras szekrényt vagy lefújó nyílásokkal ellátott lemezszekrényt ír elő. A fekete és a füstnélküli lőpor külön szekrénybe tartozik; a csappantyút a lőportól fémlemez elválasztóval kell elkülöníteni. A tárolószekrényben csak lőpor és csappantyú lehet. Eltérő rendelkezésen alapuló hatósági engedély nélkül lakás céljára szolgáló épületben legfeljebb 2 kg össztömegű lőpor és 5000 csappantyú, nem lakás céljára szolgáló épületben legfeljebb 10 kg és 25 000 csappantyú tárolható az erre kialakított tárolóhelyen. A helyiségben nem lehet nyílt lánggal működő berendezés, és tilos a dohányzás, valamint a nyílt láng használata. A tárolási plafon mellett a saját engedélyhez kötött birtoklási korlátot is be kell tartani.
ELI-0079 · Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatának engedélyezéséhez szükséges-e a fegyver biztonságos működésének tanúsítása?
A vadászati használathoz szükséges a biztonságos működés tanúsítása. A 253/2004. Korm. rendelet 30/A. § (3) szerint elöltöltő fegyver akkor használható vadászatra, ha biztonságos működését a kijelölt vizsgáló szervezet tanúsítja.
ELI-0080 · Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosult személy mely adatok megváltozását köteles bejelenteni az engedélyező hatóság számára?
Az engedélyben szereplő természetes személyazonosító adatok, különösen a név, továbbá a lakóhely és a lőszerelemek lakóhelytől eltérő tárolóhelye címének megváltozását kell bejelenteni. A bejelentést az elöltöltő fegyver vadászati célú használatának engedélyezésére illetékes rendőri szervhez kell benyújtani. A rendőrség RI-0633 ügyféltájékoztatója kifejezetten erre az engedélytípusra is kiterjed, és a változást alátámasztó okirat csatolását írja elő.
ELS-0002 · Ismertesse az elöltöltő revolver biztonságos töltésének menetét!
A revolveres versenyszámokra külön eszköz- és eljárási követelmények vonatkoznak. A részletes töltési műveletet a személyes képzésen, a konkrét versenyszámhoz igazítva kell elsajátítani.
a) Mi az elöltöltő fegyver jogszabályi definíciója? Elöltöltő az olyan egylövetű vagy ismétlőfegyver, amelynek csövébe vagy forgódobjába a lőpor és a lövedék kizárólag a csőtorkolat felől kerülhet, és amely rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy annak gyárilag készített helyettesítőjével és hozzávaló csappantyúval működtethető. A meghatározás az eszköz jogi besorolását adja meg; a használati jogosultságot külön kell vizsgálni.
b) Mi a helyes eljárás a forgódob elakadása esetén? Ha rendellenesség merül fel, az eszköz használatát meg kell szakítani, és a lövészetvezető segítségét kell kérni. Bizonytalan helyzetben lövés nem adható le.
ELS-0003 · Ismertesse az elcsettent fegyver hatástalanításának menetét!
Az elcsettent fegyvert veszélyes, töltött eszközként kell kezelni. Lőtéren azonnal jelezd a problémát a lövészetvezetőnek; vadászaton a jelen lévő vadászatvezetőt vagy kísérővadászt értesítsd. Ha ilyen személy nincs veled, a további önálló beavatkozást mellőzve kérj jogosult szakembertől segítséget. Eltávolítási műveletsort a jegyzet nem tartalmaz.
a) Mik az elöltöltő-fegyveres vadászathoz kötelező, illetve ajánlott felszerelések? Kötelező magadnál tartani a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt, az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt és a törvényben meghatározott vadfaj vadászatakor az azonosító jelet. A 79/2004. FVM rendelet 74. § (1) szerint egyéni és társas vadászaton minden vadász számára kötelező az „A” kategóriájú elsősegélycsomag is. Nagyvad egyéni vadászatakor keresőtávcsövet kell használni; az éjszakai és társas vadászatra további felszerelési előírások vonatkoznak. A műszakilag megfelelő fegyver és az adott vadászati mód egyéb feltételei szintén szükségesek. Megfelelő szem- és hallásvédelem, valamint a segítséghívást lehetővé tevő telefon ajánlott. A kötelező elsősegélycsomagot ezért a feleletben a kötelező felszerelések között nevezd meg.
b) Az elöltöltő fegyver mely állapotban számít töltöttnek? Az elöltöltő fegyver töltetlensége nem állapítható meg pusztán a gyújtóelem hiányából. A hajtóanyag és a lövedék jelenlétének kizárása az adott eszközre előírt, oktató által bemutatott ellenőrzést kívánja.
ELS-0004 · Ismertesse a kovás fegyver töltésének menetét!
A tétel a kovás fegyver töltésének személyesen bemutatandó műveletsorát kéri. Itt a gyújtóforrások, az ellenőrizetlen állapot és a másokra veszélyes irány kockázatát dolgozzuk fel; töltési útmutatót nem adunk.
a) Mi a muzeális fegyver jogszabályi definíciója? A muzeális kategóriába a törvény szerint az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem-, központi vagy elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver tartozik, valamint az ilyen fegyverekhez használható, 1945 előtt gyártott lőszer. Az 1945-ös évhatár a meghatározásban szereplő lőszerre vonatkozik. A dátum önmagában nem tesz minden régi lőszert muzeálissá, és nem követeli meg, hogy minden elöltöltő fegyver 1945 előtt készüljön. Modern gyártású elöltöltő másolat is tartozhat ebbe a kategóriába.
b) Ismertesse az elöltöltő fegyverek gyújtási módjai fejlődésének legfontosabb állomásait! Az alapvető történeti gyújtási rendszerek a kanócos, a keréklakatos, a kovás és a csappantyús megoldások. Kanócosnál izzó kanóc, keréklakatosnál mechanikusan keltett szikra, kovásnál a kő és az acél kölcsönhatásából származó szikra, csappantyúsnál külön gyújtóelem indítja a folyamatot. A rendszerek fejlődése időben átfedő használatot is jelentett; nem minden régebbi rendszer szűnt meg az új megjelenésekor.
ELS-0005 · Ismertesse, hogy milyen fő lövedéktípusokat ismer, és azok töltésének főbb jellemzőit!
A fő alaktani csoport a gömblövedék és a megnyúlt lövedék. A történeti típusok között külön megnevezhető az üreges talpú Minié, a tömör kompressziós, a REAL és a Maxi kialakítás; a sabot hordozóelemet alkalmazó másik megoldás. Az elnevezések az alak és a csővel való elvi kapcsolat megértését szolgálják. A konkrét betöltés eszköztípushoz kötött gyakorlati feladat, amelyet ez a tananyag műveleti sorrenddel vagy méretekkel nem vezet végig.
a) Mi a tapasz szerepe? A tapasz bizonyos gömblövedékes elöltöltő rendszerekben a lövedék és a cső közötti textil közvetítőelem. A tömítésben, megvezetésben és a közvetlen ólom–cső érintkezés mérséklésében van szerepe. Különbözik a sörétes rendszer fojtásától. A meghatározás az elvi funkciót ismerteti; anyag- vagy méretválasztást nem ad.
b) Mi a kenőanyagok szerepe? A kenőanyag a súrlódás és a felületi kölcsönhatások szempontjából lehet jelentős. Kiválasztása és alkalmazása konkrét anyag- és eszközrendszerhez tartozik.
ELS-0006 · Milyen jogi feltételeknek kell ahhoz teljesülniük, hogy elöltöltő fegyvereket lövészetre használhassuk?
Muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához rendőrségi engedély szükséges; azt sportegyesület vagy az egyéni feltételeket teljesítő természetes személy kaphatja meg. Az egyéni kérelmezőnek be kell töltenie a 18. életévét, cselekvőképesnek kell lennie, és vele szemben az Ftv. 3/A. § szerinti kizáró ok nem állhat fenn. Az egyéni engedélyhez sportegyesületi tagság, az előírt egészségi alkalmasság, az elméleti és gyakorlati jártasság jogszabály szerinti igazolása, valamint megfelelő lőszerelem-tárolás kell. A vizsgabizottságnak a biztonságos használatra való képességet is meg kell állapítania. A sportlőfegyver tartására jogosító engedély a 30. § (1b) bekezdésében megjelölt egészségi feltételt igazolja. A használt muzeális fegyver biztonságos működését a kijelölt vizsgálószervezetnek tanúsítania kell, és a lőtéri használatnak meg kell felelnie a jóváhagyott lőtérszabályzatnak. Az egyéni engedélyes használat közben köteles az engedélyét magánál tartani. Sportegyesület engedélye alapján muzeális fegyvert sportlövészetre csak sportegyesület tagja használhat.
a) Mennyi lőpor és mennyi csappantyú vihető be a lőállásba? A hivatkozott magyar szövetségi, 2008-ban közzétett verseny- és lőszabályzat a lőállásba 13 + 2, azaz 15 lövéshez elegendő készlet bevitelét engedi. Ez a tételhez kapcsolódó oktatási darabszám, nem általános tömegadat. A tényleges versenyen az érvényes versenykiírás és a helyi lőtérszabályzat előírásait kell követni; az MLAIC későbbi kiadásait külön kell ellenőrizni. A csappantyúk készlete is a versenyszámhoz szükséges, megengedett lövésszámhoz igazodik; nagy, nyitott készlet a lőállásban nem tartható.
b) Miért nem lehet lőporszaruból tölteni az elöltöltő fegyvert? A lőállásban a nagy készlet és a gyújtóforrások találkozását meg kell előzni. A hivatkozott versenyszabályzat tiltja a nagy kiszerelésű hajtóanyag bevitelét.
ELS-0007 · Ismertesse a fekete lőpor alapvető fizikai-kémiai tulajdonságait!
A fekete lőpor szilárd, szemcsés hajtóanyag, amely külső gyújtóhatásra gyors gázfejlődéssel ég. A folyamat jelentős füstöt és szilárd maradványt hoz létre. Hő, láng, szikra és nem kívánt mechanikai behatás ellen védeni kell; a nedvesség és szennyeződés állapotromlást okozhat. Tulajdonságai eltérnek a füstnélküli lőporétól, ezért a két csoport nem cserélhető fel és nem keverhető.
a) Miért nem lehet légrés a lőpor és a lövedék között? A rendellenes belső állapot és az előírástól eltérő elhelyezkedés veszélyes nyomásviszonyokhoz, illetve csősérüléshez vezethet. Ha a betöltés közben rendellenesség gyanúja merül fel, a fegyverrel lövést leadni nem szabad. A helyzetet a lövészetvezetővel kell tisztázni; erőltetett javítás vagy újabb önálló kísérlet veszélyes.
b) Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a REAL lövedék? A REAL a Lee Precision „Rifling Engraved At Loading” elnevezésének rövidítése, sajátos bordázatú, tömör lövedéktípusra. Az elnevezés felismerése nem bizonyítja az adott fegyverrel való kompatibilitást. A név arra utal, hogy a lövedék kialakítása a betöltés során veszi fel a huzagolás nyomát. Ez történeti-műszaki magyarázat, nem kezelési utasítás.
ELS-0008 · Ismertesse az egylövetű fegyverek töltésének menetét!
Az egylövetű fegyver töltése konkrét kezelési művelet, amely személyes oktatást és ellenőrzött környezetet igényel. A jegyzet az eszköz azonosítását, az állapot ismeretét és a veszélyjelzés fontosságát foglalja össze; töltési sorrendet nem ad.
a) Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a MINIÉ lövedék? A Minié történeti lövedéktípus megnyúlt, üreges talpú kialakítással. A működési elvben a gáznyomás a talp vékonyabb részét kitágítja, és ez kapcsolatot hoz létre a huzagolással. A tömör talpú kompressziós lövedéktől ezt a táguló talpkialakítás különbözteti meg.
b) Mit jelent revolverek esetében a láncgyújtás, hogyan kerülhető el? Láncgyújtáskor egy elöltöltő revolverben a szándékolt kamrán kívül további kamrák töltete is meggyullad. A gyújtóhatás az egymás mellett elhelyezkedő töltetek közé terjedhet. Az előírt, rendszerhez tartozó tömítési és állapotkövetelmények a kockázat mérséklését szolgálják; egyetlen kenési mozzanat önmagában nem teljes biztonsági garancia. Rendellenességnél a használatot meg kell szakítani és a vezetőt értesíteni.
ELS-0011 · Ismertesse az elöltöltő fegyverekre vonatkozó hatályos jogszabályokat vázlatosan!
Az Ftv. fogalmaihoz és engedélyezéséhez a 253/2004. Korm. rendelet részletes feltételei kapcsolódnak. A lőtér és vizsga keretét a 49/2004. BM rendelet, a műszaki vizsgálatot a 31/2006. GKM rendelet szabályozza.
a) Miért kell kifújni vagy kihúzni a csövet lövések között? A csőben visszamaradó égéstermék és esetleges izzó maradvány a következő műveletnél veszélyt jelenthet. A tisztaságot és az előírt állapotot az eszköz gyártói és helyi szabályai szerint kell biztosítani. A kérdésben említett „kifújás” nem jelenti azt, hogy a csőtorkolatot az arc elé szabad emelni vagy a csőbe szájjal szabad fújni. Bizonytalan állapot esetén a használatot meg kell szakítani és oktatói segítséget kell kérni.
b) Milyen a helyes töltővessző kezelés? A töltővessző működtetése a konkrét elöltöltő rendszer gyakorlati kezeléséhez tartozik. A jegyzet a törés, megcsúszás és nem kívánt működés veszélyére hívja fel a figyelmet.
A külballisztika a lövedék csőből való kilépése utáni repülést vizsgálja. A gravitáció lefelé téríti a pályát, a légellenállás módosítja a sebességet, a szél pedig a röppályát is befolyásolja. Az alak, tömeg és forgás a repülés jellemzőivel összefügg, de önmagukban nem adnak egyetlen általános hatótávolságot. A lövedék a célon túl is veszélyt jelenthet, ezért a cél mögötti háttér ellenőrzése külön feladat.
a) Ismertesse az elöltöltő vadászpuska töltöttségi szintjeit! El kell különíteni az igazoltan töltetlen állapotot a lőport és lövedéket már tartalmazó, de gyújtóelem nélküli állapottól, valamint a gyújtóelemmel is ellátott állapottól. A gyújtóelem hiánya önmagában nem jelent töltetlenséget. Ismeretlen vagy nem ellenőrzött állapotú fegyvert töltöttként kell kezelni. A pontos, eszközfüggő ellenőrzést személyes képzésen kell megtanulni.
b) Ismertesse a lőszerelemek megszerzésére vonatkozó szabályokat! A muzeális fegyver tulajdonlása önmagában nem ad lőszerelem-vásárlási jogosultságot. Elöltöltő fegyver vadászati használati engedélyével a 253/2004. Korm. rendelet 30/A. § (2) a) pontjában felsorolt fekete lőpor, gyárilag azt kiváltó lőpor és csappantyú vásárolható. A természetes személy muzeális fegyver sportlövészeti használati engedélye ugyanerre a körre ad vásárlási jogot a 30. § (1c) a) pontja szerint. A lőszerek házilagos szerelésére és újratöltésére jogosító külön engedély a 20/B. § (1) a) pontja alapján ad lőpor- és csappantyú-vásárlási jogot. A tényleges megszerzésnél és birtoklásnál a konkrét engedély tárgyát és az arra vonatkozó mennyiségi korlátokat kell követni; az elöltöltős engedély nem jogosít az Ftv. lőszerelem-fogalmába tartozó minden különleges lövedék megszerzésére.
ELS-0015 · Ismertesse az elöltöltő vadászpuska vadászterületen történő viselésére vonatkozó szabályokat!
A fegyvert úgy kell felügyelni, hogy ne veszélyeztethessen másokat, ne legyen illetéktelenül hozzáférhető, és állapota folyamatosan ismert maradjon. A terep és a társak helyzete külön figyelmet igényel.
a) Ismertesse a kovás lakat kezelésének alapvető biztonsági szabályait vadászat során! A kovás rendszer sajátos szikraképzési és mechanikai kockázatot hordoz. Mozgás közben is ismerni és ellenőrizni kell a fegyver állapotát.
b) Ismertesse, hogy a különböző lövedéktípusok milyen jellegű kenőanyagok használatát igénylik! A kenőanyag a súrlódás és a felületi kölcsönhatások szempontjából lehet jelentős. Kiválasztása és alkalmazása konkrét anyag- és eszközrendszerhez tartozik.
ELS-0016 · Ismertesse az elöltöltő vadászpuska töltetének beállítására vonatkozó szabályokat, lehetőségeket!
A legnagyobb megengedett terhelés a konkrét fegyver dokumentációjához és tanúsításához kötődik. Egy általános internetes töltetadat nem tekinthető hatósági vagy gyártói jóváhagyásnak.
a) Ismertesse, hogy hogyan akadályozható meg a töltet benedvesedése esős időjárás esetén! A nedvesség megváltoztathatja az anyag és a fegyver működését. Ha a megfelelőség kétséges, a használatot meg kell szakítani és szakmai segítséget kell kérni.
b) Ismertesse a keréklakat vadászati felhasználásának gyakorlati szempontjait! A keréklakatos szerkezet mechanikai energiát és szikraképzést kapcsol össze. A biztonságos kezelés az adott eszköz állapotának és működési sajátosságainak ismeretét kívánja.
ELS-0017 · A megadott adatok alapján számolja ki a fegyver torkolati energiáját, és ez alapján határozza meg, hogy mely nagyvadfajunk elejtésére alkalmas!
Ellenőrzés alatt. Ehhez a tételhez jelenleg nincs teljes, ellenőrzött tanulási válasz.
ELS-0018 · Ismertesse az elöltöltő sörétes vadászpuska töltésének menetét!
Az eredeti tétel elöltöltő sörétes fegyver személyes töltési bemutatását kéri. A tananyag a jogosultságot, a konkrét rendszer azonosítását és a felügyelt képzés szükségességét tárgyalja; összeállítási sorrendet és mennyiségeket nem közöl.
a) Ismertesse az elöltöltő-fegyveres vadászat személyi feltételeit! Elöltöltő fegyver vadászati célú használatára csak természetes személy kaphat rendőrségi engedélyt. A kérelmezőnek legalább 18 évesnek és cselekvőképesnek kell lennie, továbbá vele szemben az Ftv. 3/A. § szerinti kizáró ok nem állhat fenn. Meg kell felelnie a vadászati törvény személyi feltételeinek, igazolnia kell az előírt egészségi alkalmasságot és az elöltöltő vadászati használathoz szükséges elméleti ismereteket, valamint gyakorlati jártasságot. A vizsgabizottságnak a biztonságos használatra való képességet is meg kell állapítania, és teljesíteni kell a lőszerelemek előírt tárolási feltételeit. A tényleges vadászathoz érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély és a külön elöltöltő használati engedély szükséges; a vadászjegyhez a vadászati felelősségbiztosítás feltétele is kapcsolódik. A használati engedélyt használat közben magánál kell tartani. A fegyver biztonságos működésének tanúsítása és az adott vadászterületen való részvétel jogosultsága külön követelmény.
b) Ismertesse a sabot lövedékek működési mechanizmusát! A sabot a lövedéket körülvevő, külön hordozó vagy vezető elem. A leváló köpenyes lőszer törvényi fogalmában az űrméret alatti lövedék csőbeli megvezetését – esetenként a hajtóerő átadását is – egy rá szerelt alkatrész végzi, amely a cső elhagyása után, a célba érés előtt leválik. E meghatározást az Ftv. 2. § 15. pontja tartalmazza. A konkrét termék kategóriáját, a tartás jogcímét és a sportági vagy vadászati korlátozásokat külön kell vizsgálni; a név önmagában nem használati engedély.
ELS-0019 · Ismertesse a kovás fegyver töltésének menetét!
A töltési művelet személyes jártasságot kívánó feladat. A szikraképzés és a gyújtóanyagok közelsége miatt csak az oktató által ellenőrzött állapotban és eljárásban értelmezhető; a lépéssor nem része az online jegyzetnek.
a) Ismertesse a kovakő élezésének biztonságos módját! A kovakő megmunkálása szikrát és mechanikai veszélyt okozhat. Az eljárás csak bizonyítottan biztonságos állapotban, jogosult irányítással értelmezhető.
b) Sorolja fel, hogy milyen eszközök lehetnek a lövész előtt a lőállásban! A lőállásban csak a szabályzat által engedett, a saját versenyszámhoz szükséges eszközök tarthatók, rendezett elhelyezésben. A tiltott nagy kiszerelésű hajtóanyag és a felesleges felszerelés nem kerülhet az asztalra.
ELS-0021 · Ismertesse az elöltöltő fegyver vadászati célú használatának engedélyezéséhez szükséges feltételeket!
Elöltöltő fegyver vadászati célú használatára csak természetes személy kaphat rendőrségi engedélyt. A kérelmezőnek legalább 18 évesnek és cselekvőképesnek kell lennie, továbbá vele szemben az Ftv. 3/A. § szerinti kizáró ok nem állhat fenn. Meg kell felelnie a vadászati törvény személyi feltételeinek, igazolnia kell az előírt egészségi alkalmasságot és az elöltöltő vadászati használathoz szükséges elméleti ismereteket, valamint gyakorlati jártasságot. A vizsgabizottságnak a biztonságos használatra való képességet is meg kell állapítania, és teljesíteni kell a lőszerelemek előírt tárolási feltételeit. A tényleges vadászathoz érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély és a külön elöltöltő használati engedély szükséges; a vadászjegyhez a vadászati felelősségbiztosítás feltétele is kapcsolódik. A használati engedélyt használat közben magánál kell tartani. A fegyver biztonságos működésének tanúsítása és az adott vadászterületen való részvétel jogosultsága külön követelmény.
a) Ismertesse a lőfegyver fogalmát! Az Ftv. 2. § 16. pontja szerint lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú szilárd lövedék lőhető ki. A tűzfegyver részletes fogalmát a 29. pont adja meg.
b) Ismertesse a fekete lőpor, illetve a gyárilag ennek kiváltására készült lőpor, továbbá a csappantyú birtoklására, szállítására vonatkozó szabályokat! A 253/2004. Korm. rendelet 30/A. § (2) b) pontja szerint az elöltöltő vadászati használati engedély jogosultja a fekete lőporból és a gyárilag azt kiváltó lőporból együtt legfeljebb 5 kg össztömeget, csappantyúból legfeljebb 2000 darabot birtokolhat és szállíthat. A használati engedély a 30/A. § (2) a) pontjában nevesített anyagok megvásárlására is jogosít. A tárolási feltételek ettől külön alkalmazandók: lakás céljára szolgáló épületben a 43. § szerinti általános lőportárolási plafon 2 kg. A szállítási vagy birtoklási határból ezért nem következik, hogy a teljes készlet bármely lakásban tárolható.